Mi a véleményetek a "body positivity" dologról?

Más elfogadni magad és más ráerőszakolni magad másokra. Én nem vagyok túlsúlyos, van ezen kívül is ezer más dolgom (és minden embernek), ami miatt nem tetszhet mindenkinek. Zavar? Nem. Megsértődök, ha valaki nem akar tőlem semmit azért, mert fehér a bőröm, barna a hajam, diplomás vagyok vagy épp mert nem tudok énekelni? Nem, mert én önazonos vagyok és azzal foglalkozom, azért teszek, ami azzá tesz engem és az ideális énképem irányába mozdít. Ennél tovább nem ragoznám: aki másokra erőszakolja ezt a body positivity dolgot, az csak azt árulja el magáról, hogy maga sem ért egyet azzal, amilyen. Nem elégedett magával és nem mások miatt, hanem mert ő maga sem tartja ezt szépnek. Akkor miért kellene azt sulykolni, hogy szép? Miért kellene elfogadni dolgokat, amik ellen ráadásul tehet is?

Önkritika nélkül és akarat nélkül nincs body positivity. Az nem önbizalom és önelfogadás, ahol szemellenzőt hordunk és megpróbáljuk még magunkkal is elhitetni, hogy amit szarnak érzünk, az jó. Főleg nem erőszakosan mások képébe tolni azt, amihez nekünk sincs gusztusunk. Mert ha lenne, nem zavarna ennyire, ha van, akinek nem tetszik az adott dolog rajtunk/bennünk.

#9 vagyok

Jah meg a kedvenc (általában női) reakciók:

-Kicsit ducibb nő: "Gyöngyörű vagy, ne ülj fel a férfiaknak, úgy vagy jó ahogy vagy/fogadd el önmagad/ne hallgass a kritikákra"

-Kicsit ducibb férfi: "Mekkora igénytelen, undorító ember ez, behányok tőle, kinek kell ez?, miért nem sportol?"

Ezt az egész "fogadd el magad" dolgot csak a túlsúlyosak találták ki, hogy ne kelljen lefogyni, mert ahhoz is lusták.

Ennek az lenne a lényege, hogy amin nem tudsz változtatni azt fogadd el, pl: magasság, testfelépítés, alak (nem a súly, és zsírpárnák), szemszín, hajtípus, bőrszín. Minden máson lehetséges változtatni, csak idő és pénz kérdés, na meg akarat.

De a legjobb amikor ezek az emberek, mindegy hogy nő vagy férfi, jól kinéző, dekoratív partnert akarnak. Na már most, egy 70+kg-os nő csak 120 kg zsírdisznó palit kapna, nagy általánosságban, de az nekik gondolom nem felelne meg, de tenni ellene lusták, mert fogadd el magad van. Ugyanez a férfi oldalról is megvan, amikor a zsíros mackó topmodellt akarna, de hát nem jön össze, ezért a felszínes r...bancokat szidja

"9. Én nem vagyok egy szupermodell alkat, de nem is jönnek be az izmos pasik sem, a férjem is macis. Apa test a javából de imádom. Szóval nem minden plusz súlyos nő várja el, hogy kidolgozott testű pasija legyen. Ezt csak a kondizós kan egerek, hiszik, hogy ők kellenek mindenkinek."

Nem is ezt akartam kifejezni. Hanem a sok nő által alkalmazott kettős mércét.

Tehát egy nő a többi nőnek folyamatosan azt mondja, hogy lehetsz duci stb, az nem baj, mert elfogadod magad. De közben ugyanezen nők nagy %-a a férfiak felé:

-180 cm alatt rám se írj

-kockahas, 8% alatti testzsír%

-20 centis kuki alatt esélyed nincs

Részben egyetértek veled kérdező, mert azt gondolom, hogy ha el kell foganunk, azt, hogy valaki kövéren is jól érzi magát a bőrében, akkor azt is el kell fogadnunk, ha ez valakinek nem tetszik...

De! Az, hogy neki nem tetszik, még nem jelenti azt, hogy megalázhatja, beszólhat, elítélheti a másikat. Annyit jelent, hogy joga van nem rá nézni és tovább állni!

Mert igen nem egészséges kövérnek lenni, de nincsen semmi özünk senki egészségéhez/testéhez/nemiidentitásához/vallásához és semmihez sem, ami csak és kizíróan a saját életét befolyásolja!

Élni és léni hagyni! Ennek kéne már végre divatba jönnie!

Hogy fogadjuk el a kövért is, a meleget is, és azt is, aki nem támogatja őket! Csak, hogy az, hogy nem támogatunk valamit, még nem kéne, hogy azt jelntse, hogy gyűlölöm/elitélem/bántot azt a valamit/valakit amivel/akivel nem értek egyet! Szomorú, hogy még mindig itt tartunk, hogy ezt az egyszerű dolgot sokan nem értik még :(

Amúgy nem minden a test. Kell hozzá egy kisugárzás is. Mondjuk van akinek jól állnak a kilók, nem a nagyon elhízottra gondolok, hanem az ilyen töltöttgalamb félékre. Pl van olyan ismerősöm, akit el nem tudnék képzelni vékonyan. Az én párom is macis, bár ő tesz azért, hogy fogyjon, pl együtt edzünk, meg diétás étrendet is csinálunk. Én világ életemben vékony voltam, aztán lettem 70 kiló és egy kövér tehénnek éreztem magam. Ránéztem a fotóra és fúj ki ez a dagadék?

Megint más milyen minták vannak az ember előtt. Ha gyerekként is kövér volt és a család is az, akkor valahol az lesz a természetes. Mellesleg a szülőknek kellene utat mutatni, még gyermekkorban. Zabálsz viseld a következményeit, az egészségügyit és azt is, hogy lesz, aki beszól. És ott vannak azok is, akik betegség miatt nem tudnak fogyni, mert olyan anyagcsere bajuk van, viszont az is tegyen valamit magáért, mert dögleni, meg zabálni emögé bújva azért már sokszor túlzás.

Kb. mint minden társadalmi mozgalom, a body positivitynek is megvannak a maga vadhajtásai, azok a követők, akik kiforgatják és túlzásba viszik. Feministából is van ilyen, melegjogokért küzdőből is van ilyen, rasszizmus ellen küzdőből is van ilyen elfajzott.

Szerintem maga, a szó nemes értelmében vett body positivity az tök hasznos, és követendő dolog. Az, hogy mindenki el tudja fogadni a testét, ha akarja, és hogy csak a teste miatt ne diszkriminálják negatívan olyan helyeken, ahol a külső nem számít, és tiszteljék ugyanannyira, mint a médiaideálhoz jobban passzoló testű embereket. Ettől függetlenül nem gondolom azt, hogy bárkire rá kellene kényszeríteni, hogy olyan testű emberrel jöjjön össze, ami neki egyszerűen nem jön be. Az is más kérdés, hogy azért azért ezek az illetők is közölhetnék ezt kulturáltabban meg akkor, ha rákérdeznek, nem Tiktokon fikázódva, lealacsonyító viccekkel, de nem gondolom, hogy emiatt vasvillával kellene őket kergetni.