Komolyan mindenki elhiszi, hogy az alapjövedelem (ingyen pénz) jót tenne a gazdaságnak?

Minimum kétféle alapjövedelemkoncepció van- Az egyik a feltétel nélküli alapjövedelem, ami arról szól, hogy alanyi jogon jár mindenkinek +x pénz, a másik (a Párbeszéd javaslata) meg az Alapjövedelem, ami NEM feltétel nélküli. Az utóbbinál az az elképzelés, hogy egyetlen nem dolgozó felnőt (legyen az rokkant, nyugdíjas, munkanélküli) sem kaphat x Ft-nál kevesebbet, egyetlen főállású sem kaphat kézhez y Ft-nál kevesebbet, egyetlen gyermek sem kaphat z Ft-nál kevesebbet (persze valamelyik szülő számlájára, nem állami zsebpénz), a várandós anyuka is kap a 3. hónaptól valamennyi pénzt.

Mivel itt viszonylag kis összegekről van szó, nem lehet attól félni, hogy dőzsölnének belőle, vagy nagyon elherdálják, inkább csak arról, hogy akinek eddig 28.500 vagy 60.000 esetleg 89.000 volt a nyugdíja, annak felemelik a nyugdíját 100.000 Forintra, ha ennyit határoznának meg az inaktívak számára. Számos más segélyt viszont ez kiváltana, tehát nem úgy van, hogy a segélyek még ezen felül jönnének.

A főállásúaknak megint lenne valamennyi garantált nettó jövedelem, ami akkora különbség lenne, ami miatt megérné munkát vállalni, hiszen az minőségbeli változást hozna az ember életében, és ez tolná fel a többi magasabb bért is. Egyébként adómódosítással érnék el, hogy az esetleges többlet nettó jövedelem ne okozzon többlet bérköltséget a munkáltató számára.

A harmadik alapjövedelem típus tulajdonképpen csak a COVID miatti javaslat, hogy x összegnél senki ne kapjon kevesebbet. Ezt az is indokolja, hogy elég nehéz most munkát találni, viszont ha nincs fizetőképes kereslet, az más piacokra is kedvezőtlenül hat, ami további munkanélküliséget generál, és tényleg tönkre teszi a gazdaságot.

Egyébként ha arra gondolunk, hogy ez amúgy is számos segélyt vált ki, kevés kiegészítésről beszélünk tehát általában, viszont az ügyintézési költség jóval kevesebb, ráadásul az áfa formájában ennek jelentős része amúgy is visszajön, a gazdaságélénkítő hatásáról nem is beszélve, nem kell tartani fenntarthatatlanságtól.

A Párbeszéd nem csak beszól, hogy mennyi legyen az annyi, meg hogy legyen, hanem kiszámolja, hogy ez mennyibe is kerül az államnak, és egy korábbi javaslatcsomagban azt is megjelőlték, hogy honnan csoportosítanának át. Neves közgazdász is elismerte, hogy a számítás nagyjából helytálló, a büdzsé fenntartható lenne, tehát nem szabadulna el az infláció, nem nőne az államadósság. Sajnos a régi számítás - mivel már elavult, nincs fent, de itt a honlapjuk: [link] ki lehet számítani, hogy ki mennyivel kapna többet, ha egyáltalán.

Svájcban volt népszavazás erről, de ott hatalmas összegű alapjövedelemjavaslat volt, ráadásul a szociális háló is nagyon erős, így azt leszavazták. Azt az összeget én is leszavaztam volna.

A finn kísérlet csak azt volt képes bizonyítani, hogy az alapjövedelmet kapó emberek mentális és fizikai egészsége jobb lesz, mint azoké, akik nem kapnak, valamint hamarabb vállalnak munkát.

Mivel csak munkanélkülieknek adták, abból is csak keveseknek, egyáltalán nem tudták vizsgálni pl. a gazdaságra gyakorolt élénkítő hatását, viszont megdőlt a tévhit, hogy senki nem vállalna munkát az alapjövedelem mellett. Az alkoholizmus sem nőtt, sőt, így az a sztereotip előítélet is megdőlt, hogy úgyis elinnák.