Leírnád hogyan rontottad el az életed?

Ezen a kérdésen én hangosan felröhögtem.

Levázolom a jelenetet:

Én otthon egyedül egy laptoppal az ölemben böngészem a gyakori kérdéseket miközben egy kakaót iszogatok. És egyszer csak megjelenik az a kérdés előttem, hogy "hogyan rontottad el az életed?". Köszönöm ezt a kedves feltételezést lol

Már óvodás koromban sikerült elhíznom.Nem emlékszem,hogy csináltam,de mindenki csúfolt/undorodott tőlem,beleértve a szüleimet is.(Hozzáteszem,jogosan,úgy néztem ki,mint egy vágásérett zsírdisznó.)

Emiatt zárkózott lettem,és megtanultam gyűlölni magamat,ez azóta is tart(bár lefogyni sikerült,csak közben tönkrement a térdem).

Büfészakra mentem tanulni, ráadásul az is elég nyögvenyelősen ment, mert egy online játék függővé tett és minden gondolatom akörül forgott. Nem tanultam, nem foglalkoztam a jövőmmel/önismerettel, nem jártam diákmunkára, nem barátkoztam stb.

Később szerencsére leszoktam a játékról és találtam jól fizető munkát, de azt nagyon utáltam. Vannak terveim, de akaratgyenge vagyok, ezért lassan haladok velük. Gyakran elvesztem a motivációt és olyankor nem csinálok semmit, mert úgy érzem, 30 évesen még csak ott tartok a karrierépítésben, ahol más 18-20 évesen.

Párkapcsolatom se volt még, már el se tudom dönteni, hogy egyáltalán akarok-e vagy sem, világ lúzerjének érzem magam amiatt, hogy ami másnak tök természetes dolog (ismerkedés, összebújás, randizás stb.), az nekem vmiért kivitelezhetetlen feladat.

Csak ennyi 💁🏻‍♀️

Nem rontottam el az életem. A körülményekhez képest az átlagot hoztam ki belőle, de ez se nem elrontás, se nem felülemelkedés.

Hibákat mindig vét az ember, de igazán ezeket jobb esetben kijavíthatja és ugyanúgy talpra állhat.