Elrontottam az életem. "Újra" lehet kezdeni?

23 éves vagyok. Tele gátlással, traumával. Elvégeztek egy szakot, amit nem szeretek, van egy munkám, amit nem szeretek, és nem fizet egyáltalán jól, nem lehet vele előrébb jutni, van egy családom, akivel nem vagyok jóban, egy világ háta mögötti kis faluban lakom, amit nem szeretek. A barátaim az egyetem elvégzése után szintén vidékre mentek, csak másfelé.

Tudom, hogy ez egy hisztinek tűnik, de az lenne a kérdésem, hogy gáz lenne, ha már érettebben, jobban átgondolva elkezdenék egy másik szakot, amit jobban szeretnék (pl. orvosi)? Már elkezdtem pszichológushoz járni, szóval aktívan teszek magamért. Meg kiléptem egy bántalmazó kapcsolatból és szerencsére még pont nem volt gyerekünk (észrevettem, hogy kiszúrta az óvszert, ezért a megfogalmazás..)

Igazából az a kérdés, hogy nem vagyok elkésve kvázi újrakezdeni az életem, mást tanulni, rendbehozni a kapcsolataimat, foglalkozni magammal? Vagy inkább találjam meg a jelenlegi helyzetben a boldogságot és így igyekezzek végigcsinálni az életet?

Volt valaki hasonló helyzetben?