Melyikben hiszel? Eleve elrendelés vagy szabad akarat?

Eleve elrendelés, sors, isten.. mind arra való, hogy a gyenge birka népnek legyen mibe kapaszkodnia és ne kelljen semmiért se felelősséget vállalnia.

Az élet döntésekből és azoknak a következményeiből áll, a sajátaink fonódnak össze másokéval, ennyi az egész, se több, se kevesebb.

Ha valakit az ösztönei irányítanak, mert nincs elég önismerete a tudatos élethez annak nem nagyon van szabad akarata sem, mert a hormonjai irányítják, de ettől még ugyanúgy nem létezik az eleve elrendelés hülyesége.

Mindenki a saját sorsának a kovácsa (nyilván trabantból nem lesz porsche, nem álmodozni kell, ennek ellenére nagyon ritkán még ez is megesik, mivel a pakliban benne van ez is)

A "sors" azért annyira vonzó "választási" lehetőség, mivel a mintákat, amik az attitudre vonatkoznak, azokat a környezetünkből tanuljuk el, általában a szüleinktől, mivel velük töltünk rengeteg időt gyerekként is. Tehát, ha apa lusta vagy kerüli a konfliktusokat, abban az esetben a fia is az lesz, mivel ezt sajátítja el az apjától, ezt a mintát. Lehet nem is tudja ezt vagy nem látja magában a már felnőtt férfi, de olyan lett, mint az apja. Tehát, aki nem tudatos, az mindenképpen a sors kezét fogja választani, mint opció, mivel nem tudja, hogy milyen is az, amikor Ő a sorsának a kovácsa.

Hát én valahol mindkettőben...

Van 2 kapu: az egyik fölé az van írva, hogy "bármilyen élet", a másik fölé pedig az, hogy "Istennek tetsző élet". Az egyik a könnyebb út, a másik a nehezebb. Én döntöm el, hogy melyik kapun megyek be és azon az úton haladok tovább. Eddig a szabad akarat. Bemegyek az "üdvözülés" kapun, hogy a nehezebb utat folytassam, de megfordulok és látom, hogy a kapu belső felén is van egy tábla: "Már vártalak ;) ". Vagyis Isten már eleve tudta, hogy én melyik utat fogom választani. Szerintem mindkettő létezik.