Mi volt eddigi életed legboldogabb pillanata, és mennyi idős voltál akkor?

Még nem jött el. Majd az utolsó pillanat lesz az.

Talán az, amikor több, mint 10 órás túrázás után (nem egyhuzamban, de 1 napon) végre ágyba mentem. Nem volt kérdés, hogy jól aludtam-e. :D

23 évesen egy nő személyisége nagyon megfogott: nem lett semmi, de nem felejtem el őt.

Talán bullshitnek hangzik, de az esküvőnk napja. Én rettegtem, hogy hogy fogom megélni, mennyit fogok a meghatottságtól sírni, mindenki hülyének fog nézni, stb. Aztán kisírtuk magunkat anyuval, megkaptuk a sminkünket és eldöntöttem, hogy akármi is legyen, ez a nap a miénk és megélem! Ha zokogva, akkor úgy, semmi nem számít, semmi nem ronthatja el ma a kedvem! Ahogy elindult a program valami végtelen nyugalom és teljesen más lelkiállapot járt át, állandóan vigyorogtam és mintha megszűnt volna létezni körülöttünk a világ. Tényleg úgy éreztem, hogy csak mi ketten számítunk. Az összes képen úgy nézek ki, mint aki betintázott, vigyorgok, mint valami vadalma. A tényleges eseményekből apró foszlány emlékeim vannak csak, de azt a földöntúli boldog és nyugodt lelki állapotot sosem fogom elfelejteni és alig várom hogy valamilyen másik élethelyzetben ezt újra megélhessem.