Mi volt a legnagyobb ovis "tragédiátok"?
Nekem tulajdonképp az volt, mikor utánam jöttek. :D
Ovi utolsó évében egyszer, mivel a szüleim dolgoztak, mamám meg valahol nyaralt, meg volt beszélve a óvónővel s velem is, hogy ha senki se megy értem, akkor hazamehetek egyedül. Én szépen bele is éltem magam, a csoportban mindenkinek elújságoltam, hogy aznap egyedül fogok hazamenni, de utámmam ment az egyik unokatestvérem.
Tudom hogy így leírva, kicsit hülyén hangzik, de ovison akkora tragédia volt számomra... Minden jókedvem elment.
Fogócskáztunk az udvaron és nem előre néztem. Nekiszaladtam izomból az egyik idősebb óvónőnek. És nagyon rosszul éreztem magam emiatt. Ez olyan trauma volt, ami szerintem mai napig megmaradt, mert sosem merem magam jólérezni az esetek 90%ban, mert attól félek, hogy úgyis történni fog valami rossz dolog.
Akkor volt egy olyan, mikor ellopták az egyik játékkatonámat (most azthiszitek, hogy csak kitaláltam, mert ez ilyen ovis urban legend, de tényleg megtörtént). Másnap visszaloptam, de egy másikat sikerült.
A harmadik, hogy volt ilyen lovacskás futóverseny. Ugrálókötéllel befogtuk az előttünk lévőt, és ilyen 2v2 futóversenyek voltak. A két nagyobb fiú, akik a "lovak" voltak, elkezdték mondani egymásnak, hogy "ez tuti fojtani fog", utalva arra, hogy nem bírok majd futni és a kötéllel fojtani fogom. Hát a vége az lett, hogy a gyerek alig birt futni előttem és folyamatosan leesett a kötél, mert én nyilván csak az ő szar tempójába mehettem, pedig ha rajtam mult volna, simán nyerhettünk volna. De bezzeg előtte én lettem kibeszélve. Úgy érzem ez is ilyen maradandó dolgokat okozott nálam, nem is szerettem utána hosszú évekig csapatjátékokban résztvenni, mert lenézve éreztem magam.
Papírból csináltam magamnak egy koronát és nagyon meg voltam elégedve a végeredménnyel. Nem sokkal azután, hogy elkészültem vele, valamiért ki kellett mennünk a teremből, és én magammal vittem, hogy majd beteszem a szekrényembe, mert úgyis a folyosónak arra a részére mentünk, ahol voltak a szekrények, de az óvónő rám szólt, hogy nem vihetem magammal (amúgy ezt sem értem, hogy miért volt baj). Mondtam neki, hogy csak a szekrénybe szeretném tenni, és nem voltam hajlandó visszavinni a terembe, ezért ő elvette tőlem és kidobta a szemétbe.
(Utána amúgy tök kedves volt, és adott színes papírokat is, hogy tudjak másikat csinálni, de az már nem ugyanaz, főleg, hogy úgy éreztem, hogy az előző tökéletesen sikerült)
Ovis koromban nagyon szerettem a High School Musicalt, folyton azt néztem ha ment a tévében. Aztán egyik nap oviban meghallottam, hogy az egyik fiú csoporttársam, akit egyébként nem szerettem, a High School Musical egyik dalát énekli. Na, azóta utálom azt a filmet :'D A mai napig.
Meg emlékszem, egyszer találtunk egy katicabogarat, és az egyik kislány rátaposott. Utána eltemettük a homokozóba.
Az egyik ovistársam beszólt, hogy "a szüleid biztos fekete ruhában házasodtak össze".
A sors közbeszólt nekem is, azóta goth lettem :D
Már nagyon mozgott az egyik tejfogam, de még úgy sem volt hajlandó kiesni. Asszem próbáltam zsepivel megfogni és kihúzni, de úgy sem sikerült.
Egy nap sétáltunk valamerre, én pont a verekedős fiú mellett mentem (amúgy játszottam vele néha, mert senki más nem szeretett vele lenni)
Valamiért megharagudott rám, és megpofozott. Ettől ki is esett a fogam.
Amúgy viszonylag jó vége lett, őt nagyon leszidták, nekem végre kiesett a makacs fogam, a többiek valami háborús hős amazonként tekintettek rám... úgy a nap végéig :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!