Pofon vágtam egy öregasszonyt. Szerintetek rossz döntés volt? N
Történet annyi, hogy lakik tíz percnyire egy boszorka, aki amióta kutyám van, beszólogat. Humán térfigyelő kameraként ordított nekem közel húsz méterről az erkélyén, hogy két kutyát egy lakásban nem lehet, feljelent engem, költözzünk a hegyekbe, ő ismeri a törvényt. Semmi közöm az öreglányhoz, egyik napról a másikra elkezdte. A már felsoroltakon kívül, a kutyáimat nevezte vérebeknek (igen, a nagy vérebek, ültek és néztek kifelé), engem ku*vának, apámat fa**kalapnak, további fenyegetőzések, ne sétáljak a környéken, stb. Mással is ezt csinálja, beszólogat minden kutyásnak. Neki is van egy kutyája, öreg, olykor ájulásos, de pórázra nem rakja, azt viszont elvárja, hogy minden kutya pórázon legyen.
Most történt, voltunk lent. Egyik kutyám elengedve, mivel senki nem volt. Megjelenik a boszorkány a kutyájával együtt. Az én kutyám nagyon játékos, odamegy a kutyához szaglászni, aki mellesleg nem az öreglány mellett van, hanem messzebb. Az öreglány elkezd ordibálni, odamegy, belerúg egyet a kutyámba és elkezd sértegetni engem, mit képzelek, hogy póráz nélkül sétáltatom, szájkosarat rá.
Pórázra raktam a kutyámat, utána odamentem az öreglányhoz és pofon vágtam, azzal együtt, hogy merjen még egyszer a kutyámhoz érni és én viszem őt a bíróságra. Utána megint csak feljelentgetéssel jött, közben se a nevemet, se a címemet nem tudja, én viszont az övét igen, ugyanis annyian utálják a környéken, hogy megvan a híre.
Nem bántam meg, hogy megtettem, vagyis, hogy őt pofoztam fel. Viszont úgy az egész bizarr, mert életemben nem vágtam senkit pofon, pláne idős embert, merthogy az idősek tiszteletére tanítottak, viszont ez a nőszemély semmi tiszteletet nem érdemel, nekem se adja meg.
válasza:Oké, én állítólag gonosz vagyok, de szerintem rengeteg ember megérdemelne pár pofont. Egyrészt, az ilyen szintű öregasszonyok is, akiknek az élete teljesen értelmetlen és csak rosszindulat van bennük. Mindenkinek ártanak és csak ennyire képesek.
Másrészt, azok a kutyások is lazán megérdemelnének egy kiadós pofont, akik nem a megengedett helyen engedik el a kutyájukat, szájkosár nélkül. Ha te ezt tetted, akkor állj már be a tükör elé és adj magadnak is egy pofont, mert különben csak egy szerencsétlen álszent ember vagy, aki pont az öregasszony szintjén mozog.
válasza: válasza:Ugyan kevesen vagyunk, akik normálisan gondolkodunk, de, aki azt mondta, hogy az öregasszony megérdemelte, amit kapott, annak adtam zöld értékelést! A többiek sajnos a másik 2 közül kaptak.
Összegezzünk, tehát egy idős ember sem tehet azt, amit akar, ahogy fiatal sem. Az öregnek nálam nincsen hajlongás. Az kap tiszteletet, aki meg is adja. Illemtudó vagyok, de aki egy tajparaszt idős, az megérdemli a sorsát. Régebben nekem is volt hasonló esetem egy öregasszonnyal, aki a tömb alatti kis bolt elé szórta a halszálkáit az 1. emeletről. Engem olyan 9-10 éves gyerekként ez zavart. Tudni kell, hogy oda ahova szórt az öregasszony az ablaka alatt volt a posta parkolója és őt zavarta, ha a postás kocsi odaállt (kijelölt parkolóhely erre a célra). Na én szépen elkértem a boltostól a seprűt meg egy lapátot és a sok sz.rt beöntöttem az öregasszony posta ládájába. Aztán egyszer lejött nekem hőbölögni, amikor söpörtem aztán rászórtam az egészet.
Nappal végig pórázon van, csak késő este (most először engedtem el hamarabb) engedtem el. Sőt, alig szoktam elengedni, pont ezért, egyébként a futtatóba megyünk, de kocsival, így nem rajtam múlik. Én sem szeretem, hogy odafut másokhoz, mindegy, hogy a többség majd elolvas a vidámságot sugárzó fejétől. Illetve délután, kb 5-10 percre, hétköznaponként, amikor maximum a már megszokott, kutyákat kedvelő három nyugdíjas ül csak a padoknál és beszélgetnek. Őket tudom, hogy nem zavarja, egyébként is a bottal foglalkozik. De amint látom, hogy arrafelé jön valaki, pórázra rakom.
A park a ház mögött van, késő este már nem használják, így apukám jelenléte mellett bizalommal engedem el, mert ha bármi lenne, ő meg tudja fogni a másik kutyát, én tudok futni a kutyáért, merthogy neki ez már igen rosszul megy + az ő határozott, férfi hangjára jobban hallgat.
Tanú nem volt az esetre. Rajtunk kívül senki nem volt, a házakban is már csak 1-2 helyen égett a villany, legtöbben aludtak vagy nem voltak otthon. Ezért is engedtem meg magamnak, hogy megtegyem. Értem, hogy idős, ezért is tűrtem már több mint egy éve. Nade, ha ő védtelen, ha ő törékeny, akkor ne szidjon, sértegessen és ne rúgjon bele senkibe! Merthogy ez volt az a pont, aminél nálam kiakadt a jelző, hogy ezt már nem. Idősek között nőttem fel, a szakmám is ezzel kapcsolatos, mert szeretem az időseket, jól kijövök velük. Nem egy olyan hölgy volt aki k*rvázott (demens, nem hibáztatom, mással is tette, béke poraira), erőszakoskodott, mert nem a kénye kedve szerint töröltem az asztalt vagy mert zavarta, hogy kócos a hajam vagy fél nap után már gyűrött a munka pólóm. Más idős néni nyafogott és a fenekénél lévő kakit próbálta rám kenni, csak ne kelljen elmenni fürödni. Elviseltem, mert nekem mindig könnyedén ment, soha senkinél nem jutott eszembe még csak megszorongatni se a csuklóját, mert demens vagy rosszindulatú, megadtam a neki járó tiszteletet. Nem csak az időseknél, mindenkinél. Ezért cserébe átlagosan, ha nem is kedveltek, de a minimális tiszteletet megadták nekem, mint ember.
Ennél a boszorkánynál is már mióta tűrtem, míg elértünk ahhoz, hogy nem szavakkal dobálózott hanem a kutyámat bántotta. Márpedig, mert nagy összeget merek tenni arra, hogy tíz évig minimum él, nem vagyok hajlandó elviselni a hepciás viselkedését és attól félni, hogy csak mert idős, ezért én hozzá nem érhetek, de ő azt tehet, amit akar. Nem telefonnal és diktafonnal járok el itthonról, beállítva magam, hogy felveszem amikor sérteget vagy fenyeget. Én csak élném az életemet, ezerszer megmondtam neki, hogy nem költözök el, legyen szíves a saját dolgával foglalkozni és hagyjon engem békén. Nem, továbbra is csinálta, az erkélyén állva vagy félig kilógva az ablakán amikor meglátott engem az erkélyén (nem egyszer, amikor látott engem erkélyről, de már fordultunk be, akkor az ablakot kinyitotta a másik oldalon, hogy elégedett, szórakozott, gonosz vigyorral az arcán kiabáljon le nekem, hogy na menjek a rendőrségre, hogy elvigyenek). Nem demens, csak rosszindulatú, én meg a többi kutyással ellentétben elkerülni se tudom, mert ugye "egy a parkunk", a környékünk. Attól, hogy megmérgezi a kutyát, csak azért nem félek, mert ha megtalálnék a kertben egy kis mérget, és más kutya (is) emiatt halna meg, a bíróságon se érdekelne senkit, hogy idős.
válasza:Amióta kijelentettem, hogy nem költözünk el és nem fogok másik környéken sétálni, azóta mondja, hogy feljelent. Szeretettel várom azóta is.
Egyébként, érdekesen tudna feljelenteni. Én tudom, hogy ő hol lakik, ahogy a nevét is, mert annyian utálják, hogy akarva-akaratlanul hallok róla. Ő viszont nem tudja a nevemet, nem tudja a címemet, semmit nem tud rólam.
válasza:Szép is lenne, ha mindent így el lehetne intézni... Tesóm a 203 centijével és 120 kilójával lenne a király.
Viszont vannak törvényeinek.
Ezeket be kell tartani...
Akár hiszed, akár nem, sem a becsületsértés, sem a fenyegetőzés, se semmi nem elég indok arra, hogy Te üss.
Egyedül az, hogyha rád támadnak és védekezel...
Ráadásul Te egy magadnál gyengébb, idős emberre támadtál.
Teljesen mindegy, hogy az milyen gonosz is, ilyet akkor sem engedhetsz meg magadnak!
Döbbenetes, hogy egyesek mit nem engednek meg maguknak... Ehhez egész egyszerűen nem volt jogod és felháborító amit tettél!
Ha a Te szabályaid szerint élnénk az életünket, elmehetnék a lakásodra és jól elverhetnélek, csupán azért mert nem tetszik, amit itt elmeséltél...
Szerinted jó lenne?
Egyszerűen nem vagy arra alkalmas, hogy civilizált emberek között élj!
válasza:#27, szerintem te nem voltál még eleget emberek között.
A kérdező nem csupán azért pofozta meg (nem rá támadt) az öregasszonyt, mert úgy volt kedve vagy nem tetszett a pofája, hanem mert megrúgta a kutyáját. Szerintem legtöbb kutyás ember hasonlóan cselekedett volna, én is, ha nem öregasszonyról lenne szó, lehet meg is verném. Az ilyen emberrel az a baj, hogy kihasználja, hogy túlfutottak az erkölcsi normák és nem fél tőle, hogy egyszer valaki kitépi a protézist a testéből :D
Gondolom szerinted az sem jogos, amikor állatkínzókhoz, gyerekbántalmazókhoz és egyéb degenerált emberekhez mennek el civilek legalább egy kis igazságot tenni, mivel a rendőri szervek ezt nem teszik meg, ugye?
válasza:#28 És az öregasszony nem rúgta volna meg a kutyát, ha az felugyelve van, vagy legalább megnevelve, és nem rohan oda hozzá. Száz szónak is egy a vége: nem pofozkodunk.
A városi kutyatartás ezért elég szar helyzet; nem mozoghat szabadon az állat, max kutyás parkokban, nem ugathat, ha van also szomszédod nem ugrálhat még a lakásban sem, és kötelességed megnevelni, mert a játékosság felér a neveletlenséggel, ami zavarhat másokat.
Ha állatot tartasz mindenben nektek kell idomulni a többi emberhez, nem pedig fordítva. Meg lehet oldani? Igen, gondolom. De a többség nem képes erre, mint ahogy kérdező sem, és ebből szoktak problémák lenni.
Annyiból igaza van a néninek, hogy tényleg jobb lenne a kutyáknak vidéken, egy kertes házban.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!