Milyen döntéseket bántatok meg később? Mennyivel később és miért?

Én amikor alàrendelem magam kapcsolatoknak.

Pl a pàrom miatt jöttem haza külföldröl.hàt nem kellett volna.

Màsik exem unszolasara laktam nàluk "anyoséknàl", hàt azt sem kellett volna.

Vagy

Egyik tanfolyam helyett(amit szülök fizettek) a masikra kellett volna mennem(amit direkt elöre kerdeztek nem e amaz jobb lenne) mert az pont passzolna most a diploma mellé es ma màr nem birom kifizetni es megszünik az OKJ rendszer.

Elsö fizetestöl kezdve gyüjtenem kellett volna lakasra igy még ma az önerö is joforman remenytelen.

Olyan kis aprosàgoknak tünnek mégis hatalmasat siklott miattuk félre az életem.

Kb mint az elsö holdraszàllàs kicsit mashogy. Kis lépésnek tünt nekem, de nagy hàtralépést kavart az életembe amiket most is szivok.

Nem mentem főiskolára/egyetemre... csak 4-5 éve kezdtem bánni, de talán egész életemben bánni fogom.

Akkoriban - 17 évvel ezelőtt - komoly függőség alakult ki bennem számítógépes játékok iránt és semmi más nem érdekelt. Néhány évre az egész életemet elhanyagoltam, a legkritikusabb években sajnos.

Azóta látványos haladást értem el, sikeresnek mondhatom magam, de sokszor eszembe jut, hogy valami hiányzik az életemből amit a környezetemben mindenki tisztességgel teljesített én meg elkullogtam. Olykor kellemetlen, amikor a kollégák beszélgetnek az egyetemi/főiskolai évekről, én meg hallgatok... Ha tehetném visszarepülnék az időben és irdatlanul tökön rúgnám magam, aztán egy ütővel szétverném a számítógépem.

Sok emberi kapcsolatot megbántam. Kezdetben kedvesnek gondoltam őket, de sokszor csak évek múlva jöttem rá, hogy igazából szemét alakok és kár volt mindenféle energiát és időt áldoznom rájuk.

Ami az anyagi döntéseket illeti a legnagyobb tétel a ház vásárlás volt, az is csak utólag derült ki, hogy hibás választás volt. Persze sok kisebb dologban is tévedtem, például valamiből a drágábbat jobb lett volna megvenni, mert végeredményben sokszor az olcsó dolgok a legdrágábbak.

Egyszer lett volna lehetőségem egy nagyon klassz sráccal együtt lenni. Csak szexkapcsolat volt, de én eléggé belezúgtam. Alakulhatott volna belőle kapcsolat is, de akkor úgy gondoltam nem kéne. Végül vége lett a szexkapcsolatnak. Utána 2-3 hónapra rá elkezdtem többet gondolni rá. Találkoztunk párszor, de nagyon semlegesen viselkedtett. Egyszer amikor ment külföldre utána mehettem volna a reptérre, hogy megmondjam neki, hogy szeretem és legyünk együtt. De nem tettem, mert semlegesen viselkedett és inkább nem akartam magamat égetni.

Ezt nagyon bánom.

Azóta is tartjuk a kapcsolatot, de remélem a következő találkozásnál tudjuk az egészet tisztázni.

Egyszer megismertem egy nagyon jó pasit, kinézetre is bejött, idősebb is volt, mint én, de mégsem kezdtem ki vele. Randiztunk, csókolóztunk, beszéltünk nagyon sokáig, de mégsem lett belőle kapcsolat. Jobban érdekelt az, hogy mit fog gondolni rólam/rólunk mindenki más a környezetünkben, mint az, hogy vele legyek. Ez nagyon alja dolog volt tőlem.

Ha még egyszer kapnék tőle esélyt, legalább egy szexet kihoznék a dolgokból, mert olyan jól, mint ő soha senki nem csókolt meg azóta sem, és előtte sem.