Az, hogy nekem nem fontos a nyaralás és az, hogy a családom nyaralni menjen, negatív szülői tulajdonság?
3 gyerekem van, 32 éves nő vagyok, a gyerekek 10, 8 és 1 évesek.
Gyerekkoromban még voltak céges üdülők a dolgozóknak, ahova minden nyáron elmentünk 2 hétre. Ez nekem nagyon sok volt mindig, alig vártam, hogy hazamenjek. Egyke vagyok, a szüleim ilyen túlokoskodó, túlpörgős, halmozzunk fel mindent típusúak, ami az élményekre is vonatkozik. Ha valahol vagyunk, NAGYON ott kellett lenni, most a nagyobb unokákkal pont ezt csinálják, ha elviszik őket. Egy 3 napos hétvégi kiruccanás szanaszét van szervezve, nincs 2 nyugodt perc. Panaszkodtak is erre a gyerekeim. De legyek hálás, mert ők legalább elviszik a csajokat, nem úgy, mint én.
Nekem úgy volt, hogy felnőttként a fesztiválok a nyaralás, mióta gyerekek vannak, azóta meg semmi, az exférjem nagyon keveset keresett, anit negtanultunk beosztani, nem elszórni, engem nem érdekelt, hogy nem megyünk sehova. A gyerekek kicsik voltak. Elváltunk, az első 3 év kemény volt, nagyon kis lábon éltem velük, nekik mindent megadva, nyaralást kivéve. Már akkor is célozgattak rá apámék, hogy ez milyen rossz nekik, szegény gyerekek, bezzeg ezt meg azt megveszek, miért nem spórolok nyaralásra. Ők is megoldják (igen, 1 kerek évvel korábban lefoglalnak egy panziós szállást tökmindegyhol, bármi közbejön, akkoris az szent, az időpont. ) Nekem akkor se nagyon akaródzott menni így, mikor már pénz lett volna, akkor sem, mikor újra férjhez mentem és felépítettünk egy új életet együtt, nekem is és neki is jó munkahelye lett, stb. Mert akkor meg a házra gyűjtöttünk és fontosabbnak éreztünk egy saját otthont, mint azt, hogy 1 hét miatt elcsesszünk egy valag pénzt, plusz ki tudja, milyen idő lesz, stb..meg őszintén, nekem az, hogy szervezgessem, csomagoljak, utazzak, mikor hol mit együnk, stb, egy idegölő, stresszes dolog, nem pihenés és nem kapcsol ki. Azóta 2 év telt el, abból az egyikben hányós veszélyeztetett terhes voltam, a másikban pár hónapos baba volt, és van a 2020, a csodás karantén éve. Most megint semmi nem lesz, csak a nagyszülők viszik magukkal a nagylányokat, és megint megkaptam a megjegyzéseket. Ugye jövőre mi is megyünk...
Nem akarok menni. Semmi kedvem ehhez. Szoktunk sokat kirándulni, egy napos túrákat tolni, strandolni, várost nézni, szalonnát sütni, nem igazán értem, minek dobjak ki százezreket az ablakon és őszüljek bele a 3 gyerekkel nyaralás viszontagságaiba, mikor gyerekként se örültem neki, pedig akkor nem az én felelossegem volt.
válasza:
válasza:Szerintem attól függ, mit értünk nyaralás alatt.
Ha mellette 1-2-3 napokra kimozdultok, akár kirándulás, akár városnézés akkor az mindjárt jobb, mintha csak otthon ülnétek.
Ettől függetlenül azt mondom, jó az, ha a gyerek minél több mindent lát, megismer más országokat, más világot, akár "aktívan" is.
Aztán hogy kinek mit jelent a nyaralás az relatív.
Van akinek döglés a tengerparton, másnak meg egész napos program áradat. Meg kellene találni azt az összhangot, ami még anyagilag is belefér a gyerekek is élvezik és a szülők, nagyszülők is elégedettek lesznek.
Mondjuk nyilván egy 8-10 éves gyereknek még nem jelent ez sokat, későbbiekben viszont csak jól fog jönni, ha lesz némi élményük a négy falon kívül is.
Írtam, hogy mennyi mindent csinálunk. Mindig akkor, amikor együtt van kedvünk és adsig maradunk, míg mindenki jól érzi magát.
A nagyszülők nekem osztják a dolgokat, milyen rossz, hogy nem szervezek le 1 évvel korábban nyaralást.
A lányok meg sokallják a zsúfolt programot a nagyszülőkkel.
válasza:soha nem voltam nyaralni... max osztálykiránduláson, de az az 5 nap számomra maga volt a pokol.
Nem hiányolom felnőtt fejjel sem, és azt se értem, hogy egyeseknek miért is ez a pihenés.
Nem vagy ettől negatív szülő, sem rossz szülő.
30F
válasza:Fizesd be oket katonai kikepzotaborba egesz nyarra. En is elpaterolom majd a gyereket nyaranta.
Egyebkent en is utalok nyaralni,pedig gyerekunk sincs meg,csak kettesben elunk.
Meg az is pihentetobb,ha dolgozok.
válasza:Kedves kérdező, én nem hinném, hogy a fiatal gyerekeknek világot kellene látniuk, különösen, hogyha vannak fontosabb dolgok is, amikre kell a pénz.
Én 14 éves koromban voltam először külföldön, a családomma, 4-en voltunk testvérek, egyszerűen a szüleimnek nem volt se pénze, se ideje előtte arra, hogy külföldi nyaralásra hurcoljanak minket. Esetleg nyaranta volt iskolai tábor, vagy strandra mentünk. Így is nagyon szépe gyerekkorom volt.
Amikor fiatal voltam, akkor a magam keresetéből bepótoltam az utazásokat. Majd, ha utazgatni van kedvük a gyerekeidnek, akkor utazgatnak a saját pénzükből - vagy nem, ha máshoz van kedvük.
A szüleid meg ha elviszik őket nyaralni, akkor semmi gond, köszönd meg nekik. A gyerekek már elég nagyok ahhoz (10, 8é), hogy elmondják, hogy fáradtak, és nem akarják ezt meg azt.
válasza:Én sajnálom, hogy a szüleim nem voltak ilyen világjáró típusok, így nem fertőztek meg ezzel, és csak néztem, hogy a rengeteg ismerősöm bejárja a világot. Elég nyomasztó volt.
Amúgy teljesen megértem az álláspontod és három gyerekkel külföldre az lehet hogy nyaralás, de hogy pihenés nem az hétszentség.
Ahogy írod fesztiválok meg ilyesmi azért voltak nálad szóval feltételezem nem vagy egy fillérb*szó alkat.
A férjed mindehhez mit szól?
Én bíztatnám később a ygerekeket, hogy menjenek külföldre és nem szólnék bele ha mondjuk a lányom/fiam inkább utazni akarna lasás helyett stb. Szerintem légy nyitott és neveld a kölyköket is nyitottságra de magyarázd meg te miért nem akarsz külföldre menni ha kérdezik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!