Csak én nem értem, hogy miért ne szólhatnék bele más szülő nevelési módszereibe?

Mert a világon nincsen semmi közöd mások gyerekéhez, se ahhoz hogy hogyan nevelik.

Nem ehetnek a hálószobában? Aztán, micsoda szörnyűség. A hálóban mi sem eszünk, ahogy a gyerekeink sem, arra való a konyha. Ha te megengeded, lelked rajta, de nehogy már másoknak is meg akard magyarázni, hogy az csak úgy jó, ahogy te mondod. Szülj magadnak sajátot, aztán azt úgy neveled, ahogy akarod, gondolom te is baromira örülnél, ha egy hozzád hasonló tudálékos, nálam van az etalon típusú okostojád folyamatosan osztaná az észt neked.

Mondjuk ha engem akarnál folyamatosan kioktatni meg belepofáznál a magánügyeimbe, nem tennéd zsebre amit kapnál cserébe. :) Egyből elmenne a kedved a kéretlen "tanács" osztogatástól.

Fordítsuk meg a dolgot.

Mit szólnál, ha valakitől folyamatosan azt kapnád, hogy miért engeded a gyereknek, hogy a szobában egyen, ennek így nincs értelme, szabályok kellenek, és szétmorzsál a szobában... Mindezt kéretlenül, naponta többször, erőszakos stílusban mondaná az arcodba.

Ugye, hogy felidegesítene? Pedig csak a tükörképed...

Jogod van elmondani.

Jogod van eltűrni a többiek véleményét rólad. Nekik is joguk van. Jogod van bosszankodni és agyvérzést kapni.

Nincs jogod másokat zaklatni.

Mar hogyne mondhatnad el a velemenyed, persze, hogy elmondhatod! Csak aztan ne csodalkozz, ha kerulni fogjak a tarsasagod.

Egyebkent van ra mod, hogy ugy mond el a velemenyed, hogy azzal ne erezze mas, hogy beleszolsz, elmondod egyesszam elso szemelyben, hogy te hogyan csinalod, megosztod az ezzel kapcsolatos tapasztalatodat (pl. ,,Amikor az en gyerekem volt ennyi idos, es ezt meg ezt csinalta, akkor en azt csinaltam, hogy...”). Ha nincs ennyi idos gyereked, es nek voltal meg ilyen szituacioban, akkor pedig akkor erdemes elmondani a velemenyed, ha ketdezik, ami ugy hangzik, hogy ,,Te mit tennel az en helyemben?”. Egyeb esetben meg ne csodalkozz, ha nemfogjak a tarsasagod keresni.