Miért kötelező szeretni az értelmi fogyatékosokat? Miért nem elég a közömbös hozzáállás vagy a reális?

Az a cél, hogy pl egy ilyen éttermi szituáció természetes legyen. Ez is a teljesen elfogadott, hétköznap élet része. Most még úgy kell csinálni, mintha semmi sem történt volna, de pár generáció után már nem csak "úgy csinálni" kell, hanem tényleg teljesen normális lesz egy ilyen helyzet.

Nem tudom, hogy ez jó-e, de szépen beszivárgott, aztán,ahogy a 9-es is írta, túlzásba estek vele. Akárhogy nézzük, azért nem ugyanolyan emberek, ami nem baj, dehát sajnos nem alkalmas mindenre, amire egy egészséges ember.

Mindig abból lehet a legtóbb pénzt csinálni, ha olyan ügy mellé állsz, ami felkarolja a hátrányos helyzetűeket. Jelen esetben ez egy down szindrómás lány. Ráadásul ez egy jó reklámfogás. Ettől ez a lányt (és egyik társát sem) még nem fogják alkalmazni titkárnőnek, sosem lesz főnök stb.

Viszont sok ember elismerését kivívja a cég ezzel.

Elolvastam a linkelt cikket, ami azt írja, hogy "a luxusmárka szépségtermékekkel foglalkozó vonala az inkluzivitás nevében a legújabb kampányarcának a Down-szindrómás modellt, Ellie Goldsteint választotta. A márka -elsőként- így próbál meg változtatni a Down-szindrómás személyek alulreprezentáltságát a szépségiparban".

Szerintem ennyi erővel indíthatnánk kampányt azért is, hogy változtassunk a legfeljebb 8 általános végzettek NASA-n vagy MTA-n belüli alulreprezentáltságán.

Tudom, kicsit sarkít a példám, hiszen a szaktudás objektív, míg a szépség inkább szubjektív. Viszont a szépségnek is vannak objektív kritériumai. Ez a Down-szindrómás lány bizonyára nagyon kedves és sok szeretet ad, de ettől még nem lesz szép, csak átlagos.