Mi ez a furcsa hozzáállás a gyerekekhez? (Tömegközlekedés)
A közelmúltban láttam néhány esetet, amin nem jutok túl. Egyszer két ovis korú gyerek utazott az anyjukkal. Anyuka fogta mindkettő kezét és a lába között szorította a cuccukat. A két kisgyerek nem érte még el a kapaszkodókat, de az utasok arra nem vették a fáradtságot, hogy legalább a kapaszkodócsőhöz odaengedjék őket. Bár a normális az lenne ha engednék leülni az ilyen kicsi gyerekeket. Az egyik gyereknek segített egy néni, neki így mindkét keze fogva volt (megj. A néni is állt) de a másik picúr elesett. Nem nagyot, nem is sírt, de akkor is!
A másik eset, amikor egy ismerősömmel utaztam és hallottuk hogy egy gyerek sír. Nekem még ugyan nincs gyerekem de mégis meg tudom különböztetni a hiszti sírást a fájdalomtól. Annak a gyereknek fájt valami. Az ismerősöm morgolódott hogy miért nem lehet elhallgatattni... benne is csalódtam.
Ezeken kívül itt is láttam néhány kérdés alatt olyan válaszokat, hogy "de hát én is eleshetek, miért adjam át a helyem?" Írják ezt felnőtt emberek, fejlett egyensúlyérzékkel, amik már a kapaszkodót is elérik.
válasza: válasza: válasza:
válasza: válasza:#4: Lehet nálad kéne valamit felállítani inkább, akkor nem azzal foglalkoznál mások mit csinálnak.
Átadni a saját helyed minden jogod és lehetőséged megvan.
Megmondani másnak, hogy adja át a helyét, pontosan 0 jogod van.
válasza:Pont ezért döntöttem el már sok évvel ezelőtt, hogy addig nem szülök gyereket, amíg össze nem hoztunk legalább egy középkategóriás használt autót.
Sosem akartam úgy élni az életem, hogy csak akkor tudunk normálisan közlekedni pl., ha valaki jótékonykodik velünk és felajánlja a helyét.
Egyébként nem pártolnám, hogy mindenki járjon autóval, mert eléggé környezetbu*i vagyok, de ami a buszokon/metrókon/vonatokon zajlik, az förtelmes.
Totális tömegnyomor, bűz, mocsok, tolakodás, zsebtolvajok, csövesek... mindez jó drágán.
Persze mindenki fáradt, mindenki ülni szeretne, mindenkinél nagy csomag meg táska van, mindenki türelmetlen, mindenki magáénak érzi a jogot, hogy ő ülhessen le.
Aki gyerekkel van, az azért, aki nyugdíjas, az azért, aki munkából jön, az meg azért, akinek nehéz cucca van, az meg amazért...
Ez van. Jó lenne, ha az emberek figyelnének egymásra és segítenének egymásnak, de az emberek nem ilyenek. Néhányuk igen, de nem a többség. Kár is elvárni tőlük.
(megjegyzem: a hisztiző gyerek PONTOSAN úgy üvölt, mint akinek baromira fáj valami, szóval erre azért ne alapozz :) )
válasza:Szomorú dolgok ezek.
Nem írod, hol történt ez.
Nekem jobb tapasztalataim vannak itt Győrben: kisfiammal buszozva mindig volt helyünk. Zsúfoltság esetén átadta nekünk valaki.
Ha a kapaszkodócsőhöz nem engednék oda, akkor én rájuk szólnék vagy utat törnék oda a gyerekemnek.
válasza:"Átadni a saját helyed minden jogod és lehetőséged megvan."
Ha nekem se jutott ülőhely, akkor nem adhatom át.
"Megmondani másnak, hogy adja át a helyét, pontosan 0 jogod van."
Minden jogom megvan hozzá, nyugodt lehetsz, sehol sem tiltja semmiféle törvény, hogy felállítsak egy mobilbújó tizen-huszonévest, amikor a nyugdíjas, fájós lábú, 70 éven túli anyámmal felszállok a buszra a sugárkezelésről hazafelé menet, hogy adja át neki a helyet! Meg is tettem.
válasza:Kedves 9-es
Igenis van jogod megmondani neki mit csináljon, csak kényszeríteni nem kényszerítheted rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!