Hogyan változzak meg? Kedvesebb, önállóbb, szabadabb, kevésbé önző és segítőkész akarok lenni.
Szóval a sztori: Találkoztam az unokatesóimmal és a családjukkal. A családjuk nagyon más, mint a miénk. Sok-sok éve nem láttam őket, ezért a rácsodálkozás.
Az egyik gyerek, 14, nagyon segítőkész, lovagias, szépen kommunikálnak, a "köszönöm, bocsánat, miben segíthetek, segítek," stb mindennapos náluk. Magától segít és nagyon önálló.
A másik, 12, csendes, de úgyanúgy illedelmes.
A kicsi nagyon neveletlen, de szerintem pár év múlva ő is ilyen jólnevelt lesz.
Vagyok én, 20, önállótlan, a gyerekek szinte önállóbbak, mint én. Azt vettem észre, hogy én nem vagyok ilyen jólnevelt. Nem a szüleimet akarom ezzel, támadni, de nálunk a "köszönöm,kérlek, kéremszépen, bocsánat, segítek" stb. fényévente egyszer, ha vannak. Ebből kifolyólag én sem mondom ezeket, egyszerűen eszembe sem jutott.
Barátaim nincsenek, de ez az én hibám, most már látom miért.
Ők szépen kommunikálnak ugyan, de az apa vezetés közben káromkodik, mikor egykét idió.a nem tud vezetni. Nem úgy, mint egy kocsis, de szabadon kifejezi magát és utána nem ideges.
A mi családunkban azért is leszúrtak minket, ha azt mondtuk/mondjuk, hogy hü..e, de ennek ellenére a családom nagyon csúnyán beszél, viszont nem káromkodik. Értsd: nem használnak csúnya szavakat, de ingerültek, feszültek, ha szabad olyat mondani bunkók szinte mindig.
A gyerekek nem igazán káromkodnak ott. A két nagy csak akkor, ha valaki gyökér és jelzőket használnak rá, de mint egy kocsis, ok nélkül, csak a hecc kedvéért sose.
A kicsi csak néha, ő sem gyakran, neki néha ez még vicces, de ő 10 alatt van. Ilyenkor rászólnak és abbahagyja.
Szóval a történet lényege: hogy legyek olyan, mint ők?
Én nagyon önző vagyok, a kajámat, tárgyaimat sosem osztom meg senkivel.
Szeretnék változtatni. Átnevelhetem még magam ennyi idősen? Lehetek jólnevelt, illedelmes, szépen kommunikáló, kedves, lovagias? Ha igen, hogyan?
Szinte feltölt ez a fajta hozzáállásuk az emberekhez.
Én nem tudok ennyire szabadon kommunikálni itthon, sem pozitív (senki nem csinálja ezt itthon), sem negatív (néha csúnya szavak) irámnyába és ez nagyon toxikus, így utólag jövök rá.
Valamint: hogyan legyek önállóbb? anyám most, 20 évesen is mindenhova kísér, stb, szinte a 12 éves önállóbb, nem csodálom, hogy senkim sincs.
Légyszi adjatok tippeket, köszönöm!
A durva az, hogy elég silány suliba jártam, ehhez a viselkedéshez nem vagyok szokva, ezért nem tűnt fel, hogy mekkora tapló voltam eddig.A környezetemben az "oltogatás", verbális bullying a normális.
válasza:Gratula, hogy felismerted! Komolyan. nem mindenkinek sikerul.
Egyben gratula a felnottkorod elso napjahoz, az ui akkor kezdodik, amikor rajossz, hogy a szulok ilyen-olyansága egy dolog, a javitas a sajat felelossegunk.
Kedvesen barmikor elkezdhetsz kommunikalni, kerlek tedd, es ne is hagyd abba, tolts fel masokat mostantol te :) Lesznek, akiknek fura lesz, vagy bunkon reagalnak, de az mar az o gondjuk, ne vedd magadra.
Onzetlenseg: adni jo, ez igaz, viszont a sajat kiegyensulyozottsagod az elso es legfontosabb, merthogy egy boldogtalan ember nem tud masnak segiteni.
Onallosag: mamának mondd meg, maradjon otthon, egyedul intezed az eleted 20 evesen, ha kell velemeny, majd szolsz.
Sok sikert es TUDOM, hogy szuperszép lelkū ember vagy, es leszel.
Az egyik szülőjükről tudni kell amúgy, hogy főnök a munkahelyén. Ő mondtha, hogy ott kifejezetten nem kedves, kívánságai, és kellemetlen kérései vannak, amiket senki nem akar megcsinálni, de mégis meg kell, megköveteli. Azt mondja, hogy a munkahelyén nem tisztelnék, ha nem lenne ilyen rideg, bunkó. De azért aki jó ember, és rászolgál, azt megvédi az oktalan bántásoktól.
Az egyedül közlekedés nem megy nekem, mert mindig betanították az utat a szüleim, sose engedtek egyedül. Vegyek egy GPS-t? Telóval a kezemben nem akarok sétálni Pesten, mert az a teló nem lenne sokáig az enyém akkor.
A szépen beszélés pár nap alatt természetessé vált, ha más is csinálja. itthon viszont nem megy, van valami belső gát. Itthon ezt senki nem csinálja, és olyan fura lenne a végeredmény, olyan nem természetes.
A gondolkodásom meg nagyon tárgycentrikus, sajnos, mindenhez emlékek kötnek, az agyamsemmit nem enged el. Most tudtam meg, hogy anyám titokban elajándékozza a ruháimat és szerintem már sosem fogok tudni bízni benne. Elfelejtette ezt velem közölni, és nem megy a bizalom, pedig erőltetem. (nyilván nem csak ezu az oka) szóval ezért sem tudok vele szépen, kultúráltan kommunikálni. Idegesít a jelleme, és hiába próbálok naghyon erősen szofisztikált lenni, nem megy.
Köszi a kedves szavakat, de nem hiszem, hogy ilyen ember lennék. :)
válasza:Leszel.
Anyad 20 evesen mar nem hat az egyenisegedre. Tudom, hogy nehez fuggetlenedni, de esetedben ez a "tavolrol konnyebb szeretni az anyut" c tortenet ;) Egyebkent az onallosagodnak is hasznal, mint barmi, amit annak ellenere teszel meg, hogy kicsit parazol tole. Kifele a komfortzonabol egeszsegesebb ;)
A korulotted levo emberekre te is hatassal vagy. Igen, meg a szuleid viselkedesere is, csak lassan. Tanitva tanulunk, es tanulva tanitunk.
Nem, nem lesz beloled a korabbi onmagad, ez nem olyan ut, amin vissza lehet fordulni.
Szeretettel kivanok onkritikus, es szorgalmas szemelyisegfejlodest, es azt is, hogy ismerd fel akornyezetedre gyakorolt hatasod erejet es modszereit. Meg a seggfejeket is termeszetesen-rajuk nem lehet hatni
Szia
Köszi!
"Anyad 20 evesen mar nem hat az egyenisegedre."
Szerintem egy kicsit de, valamint az életkedvemre, kedvemre, mentális egészségemre is sajnos.
"tavolrol konnyebb szeretni az anyut" c tortenet
Ez pont én vagyok!! Az a baj, hogy még minimum 1-2 évig nem tudok elköltözni, albira nem akarok költeni, inkább spórolok és lenyelem a békát.
Én úgy érzem, hogy csak akkor tudok megváltozni, ha elkerülök itthonról, ebből a toxikus közegből. Vagyis most is meg tudok változni, csak nem a családommal szemben, hanem például egy új munkahelyen. Nem sokára úgyis megyek dolgozni. :)
válasza:egész Budapest telefonnal a kezében mászkál, köztük én. A megállóban folyton a bkk futárt bújom, a metrón olvasom a híreket, emaileket írok, stb. Mint MINDENKI. miért lenne bármi baja a telefonodnak? egyáltalán nem jellemző, amitől félsz.
De ha valahova mennél, otthon is ugyanúgy ki tudod nézni az útvonalat, és elmehetsz.
Nem késő megváltozni, és én is gratulálok, hogy ezt felismerted. És azt is, hogy nem vagy önálló. Próbálj meg kitörni, és egyedül intézni a dolgaidat.
De én útvonalakat nem tudok megjegyezni. Közlekedésre jó a telefon, de más téren ettől még nem leszek önállóbb. :(
Köszi
válasza:Legalább olvasni tudok. :D
Mondom: KÖZLEKEDÉSRE JÓ A TELEFON...
És a többi? A többi téren, hogyan változzak meg?
(kötelekdést nem kérek, aki csak ehhez ért, már mehet is el innen)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!