Normális ha hétköznap munka után már csak fekszik az ember?
Lehet kicsit hülyén hangzik a kérdés, de érdekel engem, hogy más emberek mit csinálnak.
Én még tanulok, egyetemen, jelenleg otthonról, így nekem most sok a szabadidőm.
Testvéremékből indulok ki, mert ők sajnos semmit. Nagyon korán kelnek, sokszor fel 5-kor, de van hogy fél 6-kor ha később mennek a munkahelyükre, majd 5-re érnek haza. Aztán megértem őket teljesen, de már csak fekszenek az ágyban hétfőtől péntekig. Anya meg én főzünk. De enni se jönnek ki, hanem ágyban esznek. Anya ezért kicsit mérges, de úgy van vele, hogy 26 évesek és nem fog szólni. Csak rossz érzés nekem, hogy ez így már beállt náluk, hogy soha egy szót sem váltunk egymással, kopogni kell hétvégén is, ha valami miatt szólni akarok hozzájuk, mert ők az ágyban fekszenek csukott ajtónál. Bár hétvégén elmennek kirándulni. De kicsit fáj, hogy régen ez nem így volt. Mikor még nővérem is tanult és nem laktak együtt vőlegényével még voltak közös programjaink. Kimentünk futni, görkorizni, festettünk együtt. De ma már azt sem kérdezi meg hogy hogy vagyok. Megkérdezem milyen napja volt, majd bemegy a szobájába, hogy nagyon fárasztó megyek lefekszem.
Barátom meg szöges ellentéte nekik, ő minden reggel negyed 5-kor kel és negyed 4-re ér haza, de utána mindig kint van az udvaron, segédkezik otthon, füvet nyír, szőlőt kapál, fát vág, szüleivel trécsel, együtt esznek. Nálunk már nincs se közös reggeli, se ebéd, se vacsora még hétvégén sem, mert tesómék mindent ágyból esznek csukott ajtónál.
Remélem hamarosan, ha elég pénzük lesz és elköltöznek változik a helyzet, tudom, hogy magányra vágynak. De azért ez akkor sem jó vagy nem tudom.
Én sem vagyok friss munka után, de a háztartási munkát sem végzi el helyettem senki, illetve valamikor 11 körül edzek is, ami nem mindig esik jól, de muszáj... Régebben estis voltam, munka után egyből irány egyetemre, 11 körül értem haza. :D Nem lehet úgy élni, hogy csak dolgozol, ez tény.
Kapálni meg szarakodni nekem sem lenne őszintén szólva kedvem. És nem is lennék rá hajlandó.
Ebredes utan kutya
Napi elfoglaltsag (munka es munkaba jaras)
Rahanas haza a kutyahoz
Haztartas (bevasarlas, szereles, ugyintezes, sites-fozes)
Lefekves elott meg egy kutyazas
Irigyellek ezert a szamomra ismeretlen dologert, amit hevereszesnek hivtal.
Depisek valszeg.
Ha csak a munka meg otthon/csalad van az eletben, azaz nincs is életük, az kicsinalja az embert mentalisan.
Köszi a válaszokat. Akkor szerintetek sem annyira normális.
Ami még nagyon zavaró, hogy a tányérjaikat, pohárjaikat is mi mossuk el utánunk. Ha megették kiteszik az asztalra és visszavonulnak a szobába.
A fürdőbe mindig a radiátorba dugdossák a ruhájukat, ezért általában 3 melltartó, négy boxer és jó pár felső, nadrág fogad ott, ami engem nagyon zavar, mert én sose hagyom ott semmimet sem. Sokszor a törölközömről kell leaggatnom a ruháikat. De tesómnak elmondása szerint nincs ideje mosni, tele van a szennyese. Ezért oda pakol. A szobájuk is gyakran kupis. Szanaszét ruhák dobálva.
A wc-t most sikerült megtanítanom lehúzni nekik félév után, mert ráálltak, hogy ők nem húzzák le, mert környezet kímélő. De már tiszta bűz várt reggelente... meg mindig mikor mentem wc-zni nagyon-nagyon zavart. Volt hogy ki is írtam, hogy wc-t le kell húzni.
Úgyhogy sok minden zavar engem.
Egyébként mindketten vékonyak és tök csinosak, egészségesek. De ilyen életmód mellett nem lesznek sokáig azok vagy én nem tudom.
Ha bent vannak, akkor általában tesóm még néha munka után is dolgozik kicsit a gépén, párja telefonozik vagy filmeznek, vagy mindketten telefonoznak.
Ami még nagyon fáj, hogy párja szülei messze laknak. Velük mindennap videócsevegnek órákig...... velem és szüleimmel meg egy percet sem beszélnek, de ez van.:(
Ma elmentek egy barátjukhoz grillezni, mert hogy a barátjuk apjuk grillezni fog, már alig várták és kicsípték magukat és siettek.
Viszont mikor apának volt a szülinapja és gulyást készítettünk könyörögni kellett nekik, hogy jöjjenek ki a szobából, legyünk legalább ma együtt, főzzünk együtt. Anya meg én cipeltünk ki mindent a gulyáshoz, jól esett volna, ha segítenek és együtt vagyunk. Apának is nagyon rosszul esett.
Tény, hogy ezekkel a barátaikkal egy éve nem találkoztak elvileg, de akkor is rossz érzés nekem, hogy mosolyogva mondták, hogy már alig várják én meg elszomorodtam, hogy eszembe jutott mit műveltek a múltkor.
Meg tesóm párja olyan csendes, sose egy szót se szól, de zárt ajtónál biztos tele beszéli tesóm fejét.
Az a baj, hogy valszeg haragszik rám, mert sokszor veszekedtem, hogy húzzák már le a wc-t és volt mikor már hónapok óta mondogattam, hogy anyának is mondtam hangosan és nem szeretik, ha ki vannak beszélve, de akkor is csúnya dolog.
Aztán ha kér valamit tőlük az ember ki vannak akadva. Vagyis a párjától, ha mondjuk valami nehezet kell elcipelni valahova.
Mondta anya neki, hogy majd együtt elcipeljük, de majd ha szól neki akkor jöjjön majd, mert az a baj, hogy nehéz nekik szólni, mert olyan körülményes kopogni, várni a válaszukra van, hogy meg se hallják....
Aztán tesóm párja fogta magát és kiment és elcipelte egyedül és mivel nem kommunikál velünk... ezért olyan helyre tette azt a valamit ahol ázik... és anya mondta neki, hogy nem azt mondta hogy most csinálja meg, hanem majd Együtt! És hogy ez így nem jó, mert így ázik. Tesóm párja meg kiakadt. Meg már alig várja, hogy elköltözzenek, meg folyton szüleivel videó chatezik és mi velübk nem hajlandó kommunikálni, mint ha idegenek lennénk és így tesóm is telejsen megváltozott. Míg nem éltek együtt még nem volt ez..
Én meg értem, hogy rossz tesóm párjának, hogy messze laknak a szülei és azt is, hogy fura neki más szüleivel lakni, de akkor se kellene így viselkednie szerintem. :(
Akkor költözzenek egy bérházba és fizessék.
Itt minden ingyen van, van kaja, inni, saját fürdő, mármint velem közös, saját konyhájuk is, bár ugye mi főzünk anyával. Semmi lakbér nincs nyilván..
Minden fizetésük megmarad.
Akkor inkább szerintem költözzenek el, mert rossz, hogy anyáéknak is fáj ez és nem fogják sokáig tolerálni szerintem ők sem.
A szomszéddal többet kommunikálunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!