Ti mit csinálnátok, ha a környezetetekben mindig felbukkan egy olyan személy, aki mindig hátráltatni akar téged?

Ha.. mindig felbukkan...

Erről az jutott eszembe, hogy van az az embertípus, aki sosem akar igazán magába nézni. Ezt ne vedd bántásnak. Egy észrevétel csak egy kívülállótól,aki semmit nem tud rólad És ezekről a helyzetekről..

Szóval igen ritkán de szerintem előfordulhat, hogy ugyanaz a nehézség adódik az életedben.

Az én véleményem az, hogy legtöbbször ilyenkor jó egy kicsit magunkba nézni.

Nekem is volt fiatalabb koromban olyan gondom, hogy nehezen kezeltem egy bizonyos helyzetet és mindegy kivel dolgoztam együtt rendszeresen megismétlődött.

Mindig arra jutottam, hogy milyen egy szerencsétlen vagyok, hogy mindig kifogok egy bolondot..

Jóval később lett egy új kolléganőm. Rengeteget beszélgettünk. Tetszett ahogy kezeli a konfliktusokat, ahogy viszonyult egy egy problémához.

Mindig mikor adódott valami, akkor azt gondoltam hogy na ez biztos kifog rajta.

És nem..

Amit látok most:

Az az,hogy tudni kell elfogadni a másik embert. Hogy nem kell mindenért szólni és beszólni.

Ha mégis, akkor annak vannak fokozatai és ha megpróbálod határozottan képviselni a véleményed, akkor általában egy egyszerű normális hangvételű beszélgetésnél nincs többre szükség.

Nagyon sokat tanultam tőle ilyen téren. Úgy érzem, hogy ettől váltam igazán kiegyensúlyozottá.

Igazából nem kellett nagyon megerőltetnem sem magam, csak néha kicsit visszafogni.

Sokkal kevesebb lett a sérelem bennem mások felé és nem érzem azt hogy veszteség ért.

Nem tudom érted e ezt így.

A lényeg, hogy bármi gond van az életben sokkal egyszerűbb megoldásra törekedni mint konfliktust generálni.

Szerintem érdemes lehet négyszemközt elbeszélgetni vele, ha ezt észreveszed. Én életem során elkövettem azt a hibát, hogy mimózaként viselkedtem és soha sem mertem konfliktust vállalni, megviselt mindig, amikor valaki beszólt.

Sok az irigy ember, akik másokkal foglalkoznak és féltékenyen figyelik környezetüket: "nehogy a másiknak jobb legyen".

"Viszont, az elszenvedett időszak sokkal megviselhetőbb, emellett több ideig tartott, mint mikor valaki a rossz tettei utàn bocsánatot kér."

Ez az időszak a traumatizációs időszak. Mégha ez mikrotrauma, akkor is. Ha nem pszichiáterről van szó, és terápiáról, csak egy átlagemberről a közeledben, akkor gyorsan szabadulj meg tőle.

"Ha minden ember ennyire edzeni akar téged, akkor azt jelenti, hogy erősek vagyunk?"

Nem. Először is, a magyar nyelvvel meglehetősen hadilábon állsz. Nem engem eddz, hanem téged, és nem mi vagyunk az erősek, hanem te. Magadról beszélsz vagy fogalmazz semlegesen.

Az ilyen ember nem eddz, hanem traumatizál és leszívja az energiáidat. Azt mondják, hogy teher alatt nő a pálma, de azért nem szükséges minden idiótát eltűrnöd, aki teherként nehezedik rád, MIKÖZBEN ő maga úgy véli, hogy ő téged segít, irényít, nevel, védelmez stb., és neki köszöngeted az erődet, hogy ezt kibírtad.