Miért akkora probléma, ha valaki 90 évesen meghal?

Mert nem mindenki kedvtelen és céltalan.

Ettől függetlenül tény, hogy sokszor jobb lenne elengedni az embereket méltósággal.

Ismerősöm nagymamája 10+ éve magatehetetlen, öntudatlan fekvőbeteg. Mégis 24 órában ápolják, gondozzák, mert hát éljen még kicsit a mama, meg mi lesz velük ha meghal. Holott a jelenlegi állapota minden, csak nem élet.

Az én dédapám tavaly hunyt el 94 évesen, és az egész család gyászolta.

Igen, sokat élt, de élhetett volna többet. Lett volna mit tennie, egyszerűen olyan pozitívan és lelkesen állt hozzá mindenhez. Öt éve fogadott örökbe egy idős, vak kutyát, és minden egyes reggel és este elvitte sétálni. Saját veteményese volt, amit nagyon kötelességtudóan gondozott.

Egyesek harminc éves korukban is csak céltalanul vegetálnak, miközben koptatják a kocsmák padjait. Nem a kor határozza meg az életünket, hanem annak minősége.

Nem kötelező mindenkinek 90 évesen aszott hülyének lennie, sokan még ma is hasznos/abb tagjai a társadalomnak, mint egyes életük delén levő idióták.

Nézd meg a 92 éves Szabó Gyuri bácsit (füves ember), egy ránc nincs rajta

https://www.youtube.com/watch?v=udWx7Qk7nWE

vagy a 101-ik (júliusban tölti) éves Bálint gazdát

[link]

a 98 éves Betty Whitet, hogy nőkről is legyen szó

[link]

Vagy egy rakás magyar művész, akik 80 felett is csodákat alkotnak.

És a kedvencem, a dédim, aki 99 évesen halt meg, mert leszakadt alatta a padlás miközben fent valamit dolgozott.

Ha a mostani helyzet kontextusában kérdezet arra utalva, hogy mért kell miattuk ilyen korlátozásokat csinálni.

Akkor nem érted a problémát.

Sokakban a gyász úgy csapódik le, hogy elkezdik keresni az okokat, hogy hogyan élhetett volna tovább az illető (akkor is, ha idősen hal meg).

Illetve a természetes és az erőszakos halál két külön kategória. Az elsőnél lehet, hogy néhány ember azt mondja, hogy "bezzeg ha szedte volna a gyógyszereit" vagy "ha nem ivott volna" vagy "ha ott lettem volna vele", addig a másodiknál nem csak arról van szó, hogy az embert utoléri a halál, hanem hogy konkrétan úgy ment el, hogy érezte maga felé azt az emberi gyűlöletet vagy agressziót és rettegett a legtöbb esetben. Kivéve, ha szörnyet hal, de abban az esetben is egészen más érzés valakit elveszíteni úgy, hogy valaki szándékosan vette el tőled... Nyilván ebben az esetben nem lehet azt mondani, hogy élt eleget, mert mindegy, hány évesen ölnek meg, ha megölnek.

Kérdező!

Te akarod eldönteni, hogy ki élt már eleget?

Istennek képzeled magadat?!

Jobban jártunk volna, ha te pl. meg sem születsz.

Mert az emberek közt is van különbség.

Mamám 83 éves, kb egy éve pelenkázzuk, meg azt sem érti már, hogy "Üljön le".

De ismertem egy férfit, aki 94 évesen hordta tőlünk a tejet, s még verset írt bszki... Ráadásul nem is az anyanyelvén...