Hogy tanultátok meg, hogy ti legyetek magatoknak a legfontosabbak?

Az embert ha sok csalódás éri, egy idő után belemerül az önsajnálatba. Ez a folyamat kicsit jó is, de a lényeg, hogy ki tudjon kerülni belőle, mert elég elemésztő állapot.

Naszóval, az önsajnálat alatt elég sokan rájönnek, hogy milyen fontos, hogy törődjenek magukkal, mennyire jó hatása van a "self-care"-nek.

Én is ennél a szakasznál értettem meg, hogy mennyire fontos is vagyok.

De ezen túl segített a párom is, elvégre minden nap elhiteti velem, hogy gyönyörű vagyok, és fontos.

egyetlen egy dolgon múlik ez csak is kizárólag rajtad, hogy fontos legyél önmagadnak. Ehhez az kell hogy a fejedben ezt eldöntsd magadnak és addig addig mondogasd ezt magadnak hogy igen is fontos vagy és fogd fel úgy az életedet hogy fontos vagy! Hidd el egy idő után ha tényleg megérteted magaddal akkor működni fog a dolog.

Nekem egy nagyon jó barátom mondta ezt hogy minden a fejben fog eldőlni ahogyan ez is!

Mások tanítottak meg rá. Én tipikusan az a marha voltam, aki az utolsoját is odaadta a barátainak, családnak. Aztán jobb esetben leszarták a fejem ha épp nem volt rám szükség, rosszabb esetben meg visszaéltek vele. A gyerekkori barátom hónapokat dekkolt nálam ingyen amikor nem volt hova mennie. Pénzt adtam, kaját adtam, segítettem a melóban. Aztán összejött valakivel és azóta felém sem néz. Lassan 3. hónapja.

Ezek a dolgok tanítottak meg arra, hogy a szűk családon kívül senkinek semmit. Nem érdekel már ki mekkora szarban van. Ha fel kell áldoznom 1 forintot is vagy akár a kényelmemet, akkor nem mozdulok meg, hogy segítsek.