Mik az élet apró örömei?

Mondjuk, hogy sikerül egy vizsga? Finomra sikerül az ebéd? Nem vagyok beteg?

Mindenki azt mondja, hogy ne a rossz dolgokkal foglalkozak, hanem az "élet apró örömeivel"...

Szerintem ezek a dolgok nem váltják ki azt, hogy valaki nem szép, nincs párkapcsolata, vagy hogy azt érzi, hogy huszonévesen sehol nem áll az életben, senki sem gondol rá. Persze lehet arra is gondolni, hogy vannak akiknek sokkal rosszabb, pl. A halálos ágyukon fekszenek. Viszont én is fogok ott feküdni, én is leszek beteg, hozzám is eljön a vég. Csak az a kérdés, hogy az előtte lévő idő hogyan telt el, milyen lelkiállapotban voltam akkor. Nem hiszem, hogy akkor eszemben lesz az a finom ebéd vagy az a hülye vizsga.