Egyedülállók, nem irigykedtek azokra a boldog emberekre, akiket otthon várja a párjuk, a gyerekük, míg ti teljesen egyedül vagytok a rideg otthonotokban? Van nagyobb ajándék, mint a párkapcsolat és a gyerek ebben a világban?

AZ irigység ha a szomszédnak a tulipánjai gyönyörüek és én is olyat szeretnék?

AZ irigység az, ha a szomszéd tulipánja szebb mint az enyém, de ezért öt megszólom, leszólom vagy tönkre teszem a tulipánjait. EZ irigység.

Az, hogy te is vágysz egy jó kapcsolatra az nem irigység hanem egy álom, egy elképzelés, hogy te is olyat akarsz.

Ha ehhez rossz negatív gondolatok jönnek a másikkal kapcsolatba akkor az irigység.

Meglepődtem, milyen sokan írjátok, hogy egyedül jól érzitek magatokat :)

Én is pontosan így voltam vele szingliként. Tök jól éreztem magam, szerettem azt a szabadságot. Dehogy irigyeltem bárkit is. Szexre is volt delikvens.

Aztán megismertem a férjemet, ő az első olyan pasi, aki nincs a terhemre akkor sem, ha 24 órában együtt vagyunk. Ilyen még sosem volt, mindenki idegesített és mindenki mellett igényeltem az egyedüllétet.

gyereket nem akarunk, én speciel megőrülnék tőle, 5 perc után zaciba adnám :D

9-es, édesanyámnál ugyanezt látom, amit Te is írsz.

(Úgy őszintén, azt a marha nagy boldogságot pedig nem láttam rajta soha, sem gyerek fejjel, sem kiskamasz, kamasz, fiatal felnőtt koromban sem, amikor otthon éltem). Pedig nem voltunk rossz kölkök (két lány), és apánk segítőkész ember volt. Mégis, mikor anyu 60 évesen megözvegyült, mi nagyon féltünk, hogy mi lesz vele (én 100 kilométerre, nővérem 2000 kilométerre). Anyu pedig eladta a nagy házat, vett egy kis lakást, bekuckózott. És kivirult. Ő alapvetően introvertált, élvezi, hogy csendes nyugalmában olvas, rejtvényt fejt, van egy-két bizalmas barátnője. Nem kell igazodni, alkalmazkodni senkihez. Megkockáztatom, boldogabb szerintem, mintha most apuval ketten lennének.

Még a párkapcsolat egy dolog, jó partner kell aki mellett

lehet nyugalomban létezni, de annak kifejezetten örülök, hogy nem vár otthon gyerek.

14-es egyetértek veled :D évekig egyedül voltam, néha összejött egy pár hónapos kapcsolat, egyiknél sem éreztem, hogy ennél több lenne. Aztán találkoztam egy olyan személlyel, aki kiköpött én és nagyon jól megvagyunk. Egyelőre egy kutyusunk van, mi gondolkodunk a gyerek vállaláson, de még messze van.

Amíg egyedül éltem, a magam útját jártam se irigykedtem a barátnőimre, hogy nekik van valakijük, mert állandóan panaszkodni tudtak rájuk, ha meg megmondtam a véleményem azt mondták "de hát ez nem úgy megy!", aztán otthagytam őket. Egyedül csak a kutyámért volt felelősségem, őrá oda is figyeltem, ő volt az én gyerekem, de ha volt lehetőségem elmentem szórakozni.

Kezdjük ott, hogy aki vágyik család után, nem biztos, hogy irigy. Ha depis emiatt, akkor inkább szomorú.

Ha mégis irigy, van jó és rossz irigység.

A rossz irigység káros mindenkinek, rossz indulatú.

A jó irigység, amikor te is szeretnéd azt, ami a másiknak van, de ugyanakkor nem bánod, hogy a másiknak van, együtt is tudsz vele örülni.

Nem irigykedem olyan emberekre, akiknek gyereke van. Ha akarnám, nekem is lehetne, de túl kényelmes most az életem ahhoz, hogy feladjam több évnyi kialvatlanság és kötöttségért.

Biztosan sok örömöt ad egy gyerek, de nem én vagyok megszállott más életével kapcsolatban. A gyerekes kollégáim szoktak nekem megjegyzéseket tenni: "neked könnyű, mert nincs gyereked", "ja, így könnyű edzeni járni, meg jól kinézni, mert nincs gyereked", "persze, hogy van pénzed drága ruhára, mert nincs gyereked", "na, majd ha lesz gyereked, nem vehetsz magadnak kókusztejet a sima helyett" (lol :D) stb. Nekem nem az jön le ezekből, hogy olyan szuper dolog szülőnek lenni, nekem inkább az az érzésem, hogy ők irigyelnek a kényelem és a szabadság miatt. De hát ők választották a gyereket, amivel nincs is baj, csak nem értem, miért nem képesek megtartani maguknak a rosszalló beszólásaikat.

Rohadtul nem irigykedem. És tudod miért? Mert látom, hogy a kollégáim hogy élnek. Napi munka után haza, otthon 1 perc nyugalom sincs, a gyerek visít, az asszony követelőzik, soha nincs pénz semmire, a számlák jönnek stb...

Hitel hitel hátán.

Én meg hazamegyek a kicsit sem rideg otthonomba, ami nincs hitel, azt eszem és úgy ahogy akarok. Van pénzem, nem függök senkitől. A kocsimat amin szintén nincs hitel nem bacca össze semmilyen gyerek semmivel, sem a lakást. olyan nőkkel randizom amilyenekkel akarok, élvezem az életet. Ennyi.

Inkább rám irigyek sokan.

És 100% hogy ez is le lesz pontozva a sok véresszájú játszótéri anyuka és kockás inges szandálos apuka által. :D