Nem irigykedtek a bulizó fiatal egyetemistákra, akik akár heti 3-4-szer is söröznek esténként hetente és kb övék a világ?

Nem, mert én nem vágyom ilyen életre.

Mellesleg attól nem lesz valaki irigylésre méltó, hogy 3-4-szer sörözik egy héten...

Ez a viselkedést nem irigylem, viszont a lehetőségeiket igen. Kolis voltam, én is buliztam, de azért ez nem úgy nézett ki, mint az amcsi filmekben. Azt a szintet csak a szülők által pénzelt, legjobb kinézetűek tudták csinálni.

Amúgy legyünk őszinték: Egy csomó melós is rakétával indítja a napját, heti hétszer! :D

Egyszer elcsíptem egy nagyon jó gondolatmenetet egy ismerősömtől, aminek a lényege nagyjából ennyi: mindenkinek a saját szintjén vannak meg az élet problémái.

Mennyire igaz. Szóval nem, én senkit nem irigylek, mert olyan nincs, hogy valaki élete problémamentes. Lásd az imént felidézett gondolatmenetet.

Fiatal egyetemista vagyok, de introvertált.

Nem irigykedem, ha ilyen életet szeretnék élni akkor azt most ebben a pillanatban elkezdhetném, csak pár száz méterre van egy szórakozóhely. De nincs igényem ilyenre. Nem tartom magam begyöpösödöttnek, nekem így jó, én így szeretek élni, nem szeretem a bulikat, azokat a "menő" partyarcokat meg mégúgysem, akiket te érthetetlen módon irigylésre méltónak tartasz :)