A 20 év körüli férfiak mennyire önnállóak?

Csak magamról tudok nyilatkozni.

23 éves vagyok, lassan 1 éve diplomáztam, kb. 2 hónapba telt megtalálnom az első munkahelyemet, mivel inkább a tanulásra tettem fel az első 22 évemet. Viszont azt a munkahelyemet 4 hónap után otthagytam, 3 hónapja új munkahelyen vagyok.

Jó szakmám van, de még otthon élek apámmal és spórolok, jelenleg jogsira és kocsira spórolok, ami remélhetőleg jövőre már összejön, hogyha nem szórom el hülyeségekre a pénzemet (még bőven van mit tanulnom rajta, hogy hogyan osszam be jól).

Tudnék egyedül is boldogulni, de csak azért nem fogok albérletbe költözni, hogy elmondhassam magamról, hogy külön élek. Jóval kevesebbet tudnék úgy félretenni és szerintem semmivel sem haladnék gyorsabban az életben.

Az utóbbi hónapokban sokat gondolkodok a jövőmön és a gyerekvállaláson, de még nem találtam meg azt a nőt, akivel meglenne a szikra és lehetne tervezni vele hosszútávon. Mondjuk nem is keresek aktívan párt, talán ha nyitottabb lennék, akkor nem lennék egyedülálló.

23/F

Sajnos teljesen igaz a 80% életből felmentett kisfiú.

Nulla jövőkép,nulla cél,el vannak a kis langyos sz_rba,szobátbérelnek 1000-d magukkal még 30-n túl is,tisztelet a kivételnek.

Kérdező, én is ismerek több 40-est is, akik 20 évesen vállaltak gyereket, én szüleim is 20 évesen vállalták a nővéremet, bár az már 40 éve volt és akárkivel beszélgettem a témával kapcsolatban, mindegyikük megvolt győződve róla, hogy 20-40 éve sokkal könnyebb dolguk volt.

Szerintem nagyon kevesen vannak, akik a 20-as éveikben megtudnak teremteni megfelelő egzisztenciát egy gyerek felneveléséhez. Sőt, ha képesek is rá, akkor sem biztos, hogy készen állnak rá.

Gondolom (javíts ki ha tévedek) azért született a kérdés, mert a szüleid példáját követnéd, de előtte azért érdemes elgondolkodni azon is, hogy a mai világban (ami sokat változott 20 évvel ezelőtthöz képest) ez mivel járna.

Igen, kedves kérdező, csak éppen a te szüleid idejében MINDENKINEK volt munkája és normális fizetést kapott MINDENKI (ennek hátrányait, következményeit lsd törikönyvedben “rendszerváltás” címszó alatt). Ja meg lakhelyet is emberi áron lehetett szerezni, nem 20-30 millióba került egy 30 négyzetméteres garzon meg 120 ezerbe egy lyuknyi albérlet.

Rohadt könnyű ám egyébként úgy osztani az észt, ha még a régi rendszer előnyeit élvezed, (anyagi) támogatást kapsz valahonnan vagy épp örököltél/kaptál egy lakást...

Ezt a “20 évesen nincs saját lakhelye” kínod meg nem is értem. Egyrészt ha már ennyire a “bezzeg régen” szöveget fújod, hát elárulom, hogy régen több generáció is együtt élt, nem volt ciki a “mamahotel”. Másrészről meg egy 20 éves ma van, hogy még a középiskolát fejezte csak be éppen, egy érettségivel szakma, diploma nélkül meg mégis milyen állást találjon, amiből fenn tudja tartani magát+lakást is AZONNAL? Vagy te nem Magyarországon élsz?

Ja meg azt mondd már el, hogy TE mit tettél le az asztalra 20 évesen teljesen saját erőből, szigorúan segítség nélkül.

20 évesen gyerek?

Hát,azért barátom,mert a mai 40-esek alá mindent alátolt az állam.

És egy 8 általános,agyhalott is megtudott élni,2 gyerekekkel.

Ők egy alternatív valóságban voltak fiatalok,azt hitték,hogy az állam feladata eltartani őket a gyerekeikkel együtt.

Nyugaton,ahol kapitalizmus van,ott nem potyogtatják a gyereket minimális iskolai végzettséggel.