Ti miket értetek el 20 és 30 éves korotok között?

"inkább önző leszek..."

Az a ló túloldala, ami szintén betegséget okozhat! Inkább tanuld meg saját magadat is ugyanolyan fontosnak, értékesnek tartani, mint bárki mást, amikor dönteni kell: csak úgy tegyél jót mással, hogy közben magaddal se szúrj ki!

Egyébként meg az, hogy kihasználtak, attól is volt, hogy egy csomó minden csak úgy az öledbe hullt. Ez velejárója a gazdagságnak. Nem tehetsz róla, hogy mit örököltél, hogy milyen anyagi hátterű családba születtél, de ha már úgy esett, ahogy, akkor óvatosabbnak kell lenned (álruhába bújva kell járni az országot, stb.), mint a népmesékben. ;-)

Kezdem azzal, mi az amit nem értem el:

- Nincs nyelvvizsgám.

- Félbe hagytam a diplomám.

- Nincs párkapcsolatom.

- Nincs lakásom.

Amiket elértem 26-30 éves korom között:

- 0-ról indulva közel 10 millió megtakarítás

- Jogosítvány

- Céges autó

- Szakmai állás, amiben egészen jól keresek

- Olyan szakmai tudás, amivel piacképes vagyok, és senki nem veszi el tőlem

- Megtaláltam a hobbimat, kirándulás, túrázás

Idővel remélem lesz lakásom, párom, és akkor azt tudom mondani, hogy tök átlagos életem van.

Vicces most belegondolni, de a legtöbb minden amit elértem még 20 éves korom előtt történt :D Na nem mintha már olyan sok mindent elértem volna önerőből.

-jogosítvány

-felsőfokú német nyelvvizsga

-felsőfokú angol nyelvvizsga

Most 20 és 30 éves korom között:

-középfokú spanyol nyelvvizsga

-jövőre ilyenkor ha minden jól megy, diploma

Ezek azok a dolgok, amikért én tettem. Minden más a szüleimtől van.

22/L

Amit szerettem volna, abból eddig semmit. Tehát nem haladt előre az életem, sőt, hátrafelé.

Jelenleg munkát keresek és csak elég rosszakra van kilátásom...

- 1,5 millió forinttal lett kevesebb a megtakarításom az elmúlt 3,5 évben és jelenleg is fogy!

- Nincs párkapcsolatom, és a mentális "rendellenességem" plusz a jelenlegi állapotom miatt nem tartom kizártnak, hogy terápiára van szükségem egyáltalán egy párkapcsolathoz. Bár terápiát mindenképp tervezek.

- Amim van, azt kaptam / örököltem.

- Jogsi. Bár nem nekem való a vezetés és félek is tőle.

- Büfédiploma, ráadásul a szakom bár érdekesnek tartottam, sohasem fűtött igazán. 2 azt kiegészítő OKJ. Semmit se érnek.

- Nyelvvizsga, erre mondjuk büszke vagyok és arra is, hogy az évek óta passzív tudásomat önállóan hoztam vissza 1-1,5 év alatt.

Ezerszer könnyebbn tanulok, mint régen.

Mostmár van valamennyi önbizalmam (sőt, talán ennyi már elegendő is). Bár a kisugárzásomon javítanom kellene még, mert konkrétan elnyomnak mindig, mindenhol, mindenki.

Sokkal egészségesebbnek érzem magam testileg, mint rég. Ezért igyekszem tenni is, bár ez állandó harc saját magammal, például mert a csokit szeretem csokival, a zöldségeket és a gyümölcsöket pedig nem.

Hitem azonban már nincs.

"-jogosítvány

-felsőfokú német nyelvvizsga

-felsőfokú angol nyelvvizsga

...

-középfokú spanyol nyelvvizsga

-jövőre ilyenkor ha minden jól megy, diploma

Ezek azok a dolgok, amikért én tettem. Minden más a szüleimtől van."

Na igen, az mondjuk jó kérdés, hogy mi az, ami a szüleinktől van... :)

De akkor ezek szerint a diplomádért tettél, az érettségidért viszont nem? Szerintem azért is tettél: tanultál.

Ha viszont úgy nézzük: minden a szülőktől van, hiszen ha ők nem biztosították volna a nyugodt otthoni légkört, a mindenféle feltételeket (fűtött lakás, töltött hűtő, stb.), akkor se nyelvvizsgáink, se diplomáink nem lennének, se semmi.

Tulajdonképpen semmit.

Bár van egy büfészakos diplomám,középfokú nyelvizsgám,jelenlegi munkahelyem négy éve dolgozom,de nem a szakmámban.

Megtakarításom nincs (nagyon karcsún jövök ki a fizetésemből).

Ha az érdem,nem iszom.

#15 hát az érettségit nem gondolom teljesítménynek, de végülis annak is lehet venni.

Úgy értettem, hogy a többi dolog/élmény stb. anyagi természetű, ami egyértelműen a szüleimnek köszönhető. Persze belegondolva, valóban a többi is, mind anyagilag, mind olyan szempontból, amit te írtál. De azért azokért kellett nekem is tennem valamit, ezért írtam így.