Miért van az hogy sokan panaszkodnak hogy alig élnek meg, aztán mégis tengerparti nyaralasokkal rakják tele a Facebookot?

Komolyan van aki egy évig spórol egy hetes nyaralásra?! Ez aztán a pénzügyi kultúra.

Én nagyon maximum azt tartom megfelelőnek ha nyáron egyik hónapban nem teszünk félre hanem abból nyaralunk. De inkább kevesebből.

Igen, kell a pihenés, kikapcsolódás de ez nálam nem azt jelenti, hogy egy évig spórolt pénzt elverek egy hét alatt.

Kevés pénzből annak idején például sokat bicikliztem kicsi sátorral, vadkempingezve. Szinte csak kaja kellett, de hát az otthon is kéne. Nagyon jó kikapcsolódás volt, mégse kellett egy évig spórolni rá.

22 Szuper, hogy te ilyen jól élsz, de nem mindenki teheti meg, hogy minden hónapban legyen annyi plusz pénze, ami fedezi a nyaralást. Vagy, hogy egyáltalán félretegyen.

Tudom, akkor nem kell nyaralni menni. :-) Erről màr kifejtettem a véleményem korábban.

Nem kell velem egyetérteni, de lenézni sem, csak azért, mert nem tudok úgy élni, mint te.

Végül is értelmezés kérdése: momdhatom azt is, hogy a havi megtakarítás 5-8%-a nyaralásra van félretéve. Így igaz lehet, hogy egy évig kell gyűjteni. De az is igaz, hogy ez egy hónap alatt is félretehető, csak akkor abban a hónapban nem sok jut másra.

Nyaralás kell, ez oké, de nem feltétlenül kell rá milliókat eltapsolni, pláne ha nincs rá. (Én például még sosem voltam nyáron tengerparton. Kora tavasszal igen, mert akkor voltak filléres repjegyek, szállások.)

Balatonon is vannak olcsó kempingek, még olcsóbb vadkemping, egyáltalán nem drága nyaralni. Nem kell megvenni a drága büfé és éttermi kajákat ha nem telik rá. Kifli, majkrem stb sokkal olcsóbb még ha a legdragabb kisboltban is veszem, bár azért mindig találunk valami diszkont boltot.

Na, ezért írtam, hogy teljesen más az értékrendünk. :) Te lenézed azt, aki másképp él, mint te, és elképzelni sem tudod, hogy nem mindenkinek olyan egyszerű az élet, mint neked.

Nálunk az egész éves spórolás is a szimpla balatoni nyaralást jelenti. A tengerpartot képről làttam csak. :) És de, ha nyaralok, akkor szeretnék a "drága" partmenti büfékben is enni (kinek mi a drága, a pesti strandok is forma ugyanilyen árakon mennek), nem minden nap májkrémen élni, tudod, ez is a nyaralás lényege. :)

De ha nagyon a zsebemben akarsz turkálni: mindennel együtt az egy hetes nyaralásunk cirka 150ezer Ft volt. Ebből 85ezer volt a szállás egy hétre kèt főre - egy sima panzió, nem gondolom drágának, és ebben az árban a reggeli is benne volt, hogy arra se kelljen költeni. Benne volt az utazás, mert nincs kocsink. Benne volt, hogy kèt este ettünk egy átlagos étteremben (igen, ez luxus, év közben SOHA nem járunk étterembe, ennyi hadd férjen bele...), benne volt, hogy ebédre lángost meg palacsintát ettünk. Ja, vacsorára pedig kiflit és májkrémet a kisboltból. :-) Sőt, még az is benne volt, hogy hajóztunk, élményfürdőztünk (egyszer), hogy bejártuk a környékbeli településeket, hogy a parti sétányon vettünk néhány aprósàgot, csak azért, mert jól esett.

Nekem ezt jelenti az, hogy "ne kelljen számolgatni". Hogy bár végiggondolom, mire költök, nem számolom naponta a forintot, hogy nem eszünk egy gombóc fagyit, mert akkor 350 Ft-tal kevesebb jut holnapra.

Ha ettől szarnak véled a pénzügyi kultúrámat, ám legyen.

Örülök, hogy te annyit keresel, hogy a 150ezer Ft neked csak az a pénz, amit félreteszel egy hónapban, de nekem ez majdnem egy havi fizetés.

Jó, túlzok, nem egyben kellett kifizetni ezt a pénzt, a szállás egy része nyilván előleg.

De ha leosztod egy évre, az cirka 13ezer Ft egy hónapra. Ha én ennyit félreteszek, akkor az már hiányzik a havi költségből. Kuporgatás. Szarul élünk, tudom, ez van. :-)

Nekem megéri, hogy ezt a pénzt elszórjam a nyaralásra, mert az élmények kellenek.

A pàrom 30 éves koráig nem látta a Balatont, mert az ország másik végén laktak, sosem volt annyi pénz. Nekem megéri a "pénzszórás", hogy olyan élményben van része/részünk, amiben korábban nem nagyon lehetett.

Ha havi 13-at megérzel akkor mit csinálsz ha tönkremegy a mosógép, mosogatógép, hűtő, fagyasztó, tűzhely, bojler?

Vagy erre raksz félre külön? És a nyugdíj megtakarítás? Illetve pár hónap munkanélküliségre is gyűjtesz külön?

Mert végül is ha ezekre mind raksz elég összeget és ki van fizetve a rezsi, kaja és ezután marad 13 ezer játszós pénz akkor én egyáltalán nem ítélem el bármire is költöd. Van aki cigit vesz, más nyaral, semmi gond ezzel.

Mert az emberek nagy része ostoba.

Vannak kik tartozásokat halmoznak csak azért, hogy nyaraljon.

Vannak kik spórolnak, hogy megtehessék s lemondanak dolgokról a hétköznapokban...

Kérdésem az ilyen emberek felé:

Ha van erőd spórolni, akkor arra miért nem veszed rá magad, hogy feljebb juss az életben? (Karrier, fieztés)

Adósságot halmozók: megéri magatokat mélyebbre taszítani?

Mindegyiknek: miért nem az az első komolyabb cél, hogy rendes hátteret teremtsetek...? S utàna lehet élvezni azt, amit életnek nevezhet az ember.

Sajnos durva pl-t is tudok mondani:

Exemhez átnéztem hónap végén csakazért is, mert zavart mit titkol...(még tizenéves éveim végén)

Kezdem azzal: anyja kapott kézhez melójából 90k, a lánya ott hagyta a gyerekét a "mamára", de minden hónapban 230k-t küldött + fia beadott 30k-t.

350ezerből így éltek:

Fb minden hétvégén kiruccanás, új arany ékszerek minden hónapban, az anyjuk minden pénzt valahova máshová is elverte.

Végeredmény: 10-12-én nem volt mit ennie egyiknek se, a nő meg dugiba vette magának a rendes kaját/rendelt. A gyerekek meg "majd eszel az iskolába, a másikótok meg a barátnőnél.."

Hűtő tartalma: uborka, zsír, tejszín a kávéba...

Az ilyet nem is kell megérteni...

Szánalmas s IQ az átlag alatt van az ilyeneknek.

S abban igaza van pár embernek, a panaszkodás az megy sajnos sokaknak.

De egy dolgot nyélből kérdezz meg az olyantól:

Tett valamit a jobb életért? Keresi a megoldást, hogy jobb legyen?

Ilyenkor reflexből támadnak a gyenge emberek, vagy befogják, mert tisztában vannak azzal, hogy a válasz egyértelműen nem.

A másik kedvencem:

"Jajj, nincs időm"

Én:

"Miért nincs? Az idődet te magad osztod be!"

Igaz fontossági sorrendet se tudnak felállítani az emberek s rengetegszer kiderül: napi minimum 1,5-4 órákat is elpocsékolnak.

Ezeknek az embereknek a betokosodott agyukat tártuk fel s segítettünk.

De nagyon durva, hogy maguktól el se gondolkodnak az emberek alap dolgaikon.

A gondolkodás, tudás, önismeret, kreativítás, széles körű gondolkodás kihalóban van, de ide sorolhatnám az érdeklődést és a céltudatot.

Az emberek elvesznek a saját kis mókuskerekükben, nem igazàn lépnek s ez a begyökösödésükből fakad az irigység és a meggondolatlan lépéseik.

Tudják mi a durva? Az embereket elnézve erre màr tizenévesen is felfigyeltem és plusz motivàciót adott a céljaim kialakulásàhoz és azok megvalósításához.

Visszanézve volt suli társakat, alig 4 ember az, akik velem együtt értelmes életet s karriert építettek ki.

Csak azt nézve, hogy kb másik 60 ember (ált.suli, közép) pedig alul maradt: gyárakban, vendéglátásban (még a teljesen kitűnő tanulók is).

Szinte sokkoló ebbe bele gondolni.

Kedves kérdező, annyit tudok mondani, látva a rossz példákat, ne kövesd el azokat.

Kezdj el fókuszálni önmagadra, kisebb-nagyobb célokat mondjuk írj össze, majd érd el őket. 😃

Apránként pedig próbálj egy számodra ideális jövőképet alkotni, ahol úgy érzed önmagad lehetsz és boldog!

Hajrá, sok sikert! ^^

Légy boldog és sikeres!

"nem mindenki teheti meg..."

Azok mondatok egyike, amit utálok.

Miért?

Mert az emberek azért tartanak ott, ahol vannak, mert annyit is tettek az életükért.

Erre élő pl egy ikerpár.

Szegény családból származtak (nem is akármennyire), otthagyták az iskolát, hogy elmenjenek dolgozni.

Segítettek szüleiknek.

Ugyan a 2 lány külsőre egyformák voltak, de a személyiségük ég és föld.

Ezt a szöveg folytatásában majd olvashatod is.

Egy gyárba mentek dolgozni (helyileg is).

Az egyik kezdett betokosodni, beilleszkedni, idővel pedig csak annyit lehetet látni, érezni rajta:

Átvette a vulgáris szokásokat, depis volt, negatív "ez nem fog menni, jó ez így.." s élte a mindennapi mókuskereket...

A másik lány: munkába normális volt mindenkivel, olykor még olyannal is, aki hátba szúrta s csak mosolyogva lepattintotta azokat, ignorálta a rossz dolgokat, környezeti tényezőket.

Magára s egy bizonyos célra fókuszàlt, míg tesóját is vigasztalta (de menthetetlen volt).

Munka mellett hobbiból apránként vevőkört szerzett, majd idővel vállalkozásba fogott s felmondott a gyárban.

Mai napig partnerem alkotások kivitelezésében.

Amihez ő nem ért segítek, s ugyanez fordítva is adok-kapok elven.

Szóval gyenge kifogás az is "de szegénységből származom..."

Nem ... Az igazi szegénység az, hogy megrekedt az illető s nem tesz igazán a jobbért.

S az alul maradás nagyon megrontja az emberek elméjét.