Honnan tudhatom, hogy mikor kell küzdeni valakiért, hogy továbbra is az életem része legyen, és mikor kell elengedni, hogy kisétáljon belőle?
Nem elhanyagolható, mégis mellékes információ: Szerelmes vagyok a fiúba, akiről szó van (lány vagyok).
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy szerelemből egyáltalán nem hiányzik. Viszont emellett barátként hiányzik NAGYON. Minden nap szenvedek miatta, annyira hiányzik. Őt tartottam a legjobb fiúbarátomnak, neki bármit elmondhattam. Hiányzik, hogy minden nap beszéljünk, akár valami jelentéktelen dologról, akár az, hogy hülyüljünk egymással, akár az, hogy elmondjam neki a dolgaimat, mert konkrétan megőrülök a saját titkaimtól. Ő volt az, akinek ezeket elmondtam eddig. Meg természetesen az is hiányzik, hogy ő meséljen.
Jelenleg 73 napja nem beszéltünk, és egyik pillanatról a másikra ért véget minden. Két üzenettel előtte még szíves puuszis emojit küldött, majd pár perc múlva kérdeztem valamit (a kérdés szempontjából lényegtelen, hogy mit), amire azóta se válaszolt. 9 napig tartott, hogy egyáltalán megnyissa az üzentet... Van egy közös ismerősünk, neki másfél hete azt mondta, hogy majd visszaír nekem... Hát, azóta se írt. Viszont facebookon lájkolgat, meg azért reagál a napjaimra... Szóval csak nem utál. Mondjuk nem is hiszem, hogy lenne oka utálni.
Gondolom, az első kérdés, hogy miért nem írtam neki eddig? Azért, mert a beszélgetéseink 80-90%-ában mindig én írtam először, és utoljára is én írtam, ennyire azért nem fogok futni utána. Régen megtettem, de most már, ha nem muszáj, nem szeretném.
Viszont még mindig nem kerek a történetünk. Ugyanis én magam csodálkozok a legjobban azon, hogy a múltunk ellenére még mindig szeretem, a legjobb barátomnak tartottam, és hogy ennyire hiányzik. Nagyon "toxic" kapcsolat volt a mienk ("hivatalosan" sose voltunk együtt, nem volt kimondva...), úgy beszélt velem, ahogy a legnagyobb ellenségemmel se beszélnék. Konkrétan miatta vagyok gátlásos, miatta nem bízok az emberekben, és miatta lettem depressziós (nem csak én mondom ezt, diagnosztizáltak vele). Szóval volt egy nagyon nem szép időszak. De megbocsájtottam neki, mert szeretem. Más kérdés, hogy őt ez nem érdekli.
Nem tudom, mit csináljak. Megőrülök, annyira hiányzik. Minden nap ezen sírok. És ha valaki ennyire fontos, azért megéri küzdeni, nem? De az se biztos, hogy jó ötlet lenne, ha felkeresném, és újra barátok lennénk. Egyrészt a tudat, hogy szeretem, de sose lesz köztünk több, másrészt méginkább úgy érezném, hogy sose tudnám elengedni, sose tudnék kiszeretni belőle, és folyton eszembe jutna a múlt.
válasza:Lehet,h megbocsájtottál neki,mert szereted,de (igyekszem röviden megfogalmazni) egy olyan ember,aki a barátod,nem viselkedhet úgy,h depressziós légy miatta. Nem tudom,miért beszélt veled úgy,h idáig jutottál,de ha ez lett belőle,akkor az az ember csak lehúz téged érzelmileg. És gondolom,ez a stílus nem egyszeri alkalom volt. Én a helyedben nem fókuszálnék arra,h barát,sem arra,h szerelem,mert egy ilyen figura felesleges az ember életébe. Persze,egy barát,ha őszinte kimondhatja rólam a negatív véleményét is,de jó esetben ez nem állandó. És mindegy,h milyen kapcsolat van,akar barati,akar több,egy jó kapcsolat építi az embert,nem pedig rombolja.
Azt gondolom,ha te önmagad akarsz lenni,akkor felejtsd el ezt a srácot!
válasza:Nehéz lenne számomra is a kérdés. Én is mindig egyoldalú kapcsolatoktól szenvedtem és netes kapcsolataim csak úgy maradnak fenn, ha mindig, állandó jelleggel én keresem az illetőt. Mivel nem osztok meg, nem postolok semmit, nem lájkolok, stb, csak személyesen szeretnék kommunikálni, ezért a velem való eseményekre sem reagálnak.
Ha nem írok nekik soha többet, akkor végleg megszakad a kapcsolat - és ez nagyon szomorú számomra.
Lehet, hogy nem vagy neki annyira fontos, mint gondoltad, nem tudom mit jelent az, hogy fura volt a kapcsolatotok és "úgy beszélt veled"... Nem biztos, hogy ilyen embernek ki kellene adnod magad, a titkaidat...
válasza: válasza:A fiúk lustábbak a levelek megírásánál.
Korábban sem működött a kapcsolat (depresszió) mitől várható el,hogy ezek után életre keljen? A barátommal is és az idegenekkel is tisztelettel beszélgetek.
Ő sosem lehetett a barátod akit lelki szemetesládának használtál.
Látom nehezen tudod feldolgozni az eseményeket,de még mindig jobb ha a szavakat magadban hangosan kiejtve,hamarabb megnyugszik.Mielőtt akár te vagy más felháborodna a kijelentésemen:ha halljuk a gondolatainkat az segít a nehézségek feloldásában,kreatív megoldásokat találunk a helyzetünkhöz,azt is észrevesszük amit korábban nem.
El kellene engedned a fiatalembert ne okozzon neked több fájdalmat!
válasza:Ennek nincs értelme így folytatni. Ha látod hogy nem foglalkozik veled, túl lépett rajtad, akkor csak magadat emészted,örlöd egy olyan ember miatt akit már nem érdekelsz, hiába jó volt a kapcsolat. Persze, fájdalmas, rossz egyértelmű ez ilyen is lesz, ha nem lépsz tovább.
Szerintem a legjobb dolog hogy ha hagyod az egész dolgot, mert minek teperni egy ember után akit nem érdekelsz? időpocséklás. Akit érdekelsz, az foglalkozik veled úgy,ahogy te foglalkoznál vele.
Én azt tanácsolom hogy foglalkozz önmagaddal, őszintén beszélgess el magaddal, és egyáltalán ne tarts attól hogy nem lesz tőle jobb ember az életedben, mert lesz ha neked ez a vágyad.
Ezeket és hasonló helyzeteket én is átéltem,sőt még talán rosszabbul is, mert nagyon ragaszkodó ember voltam, nem tudtam elfogadni sok dolgot..stb szóval nem a levegőbe beszélek. Nekem az segített a legjobban hogy törődjek azzal az emberrel, aki a legfontosabb az életemben. Önmagammal. Mert ha te nem működsz, akkor másoknak se tudod átadni azt aki te vagy, azt az értéket,szeretetet amit képviselsz.
válasza: válasza:Köszönöm mindenkinek a választ (kivéve a Trónok Harcásat, nem néz ilyeneket, sőt, semmilyen sorozatot), hasznosak voltak nagyon.
Utolsó: Miközben megfogalmaztam a kérdést, ugyanez jutott eszembe. :') Bele is akartam írni, hogy nem tudom, mi van velem, szerintem kezdődő Stockholm-szindróma átvitt értelemben...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!