Hogy tanuljak meg hazudni néha a kapcsolatomban?
Vannak dolgok amikor jobb lenne , ha nem szólalnék meg, mivel úgyis csak nézeteltérés lenne köztünk a párommal.
Ha valami idegesít nem bírom ki, hogy ne szólaljak meg..
Nem is tudom mi a jobb,ha elmondom a véleményem vagy ha hallgatok..?
válasza:
válasza:Ha hallgatsz, akkor szépen felgyűlik és a párod nem is fog tudni róla, hogy valami zavar.
Az őszinteség és a kommunikáció nagyon fontos egy hosszútávú kapcsolatban. Ne tartsd magadban. Nem kell osszeveszni mindenen, de ne is nyomd el magadban
válasza:Most hazudni szeretnél vagy megtanulni hallgatni?
Ne hazudj, viszont "hallgatni arany"
válasza:Nézeteltéréseket, egyet nem értéseket mindig tanácsos higgadtan megvitatni, de nem napok múlva, hanem amikor történnek.
Később felgyűlnek és egy idő után az ember már nem is tudja, miért haragszik a másikra...
Nem szabad úgy hosszabb kapcsolatba belevágni, hogy "jaj nem baj, hadd legyen neki igaza, azért nagyon idegesít", dehát "nem vagyok én olyan veszekedős, jobb a békesség"...
Az ember szerintem csak olyan kompromisszumokat kössön, melyeket el tud viselni és nem érdemes mindig csak nyelni-nyelni, sohasem szólni ha bánt, vagy fáj valami.
Hazugság alatt azt értem, hogy ha valakihez/ valamihez nincs kedvem akkor is tudni mosolyogni és azt mondani hogy de jó szívem persze menjünk.. értsd: a jelen esetben egy "baráti" meghívás.
Meghívás egy baráttól egy hétvégi estére , aki számomra nem más csak plusz egy ember , aki elveszi a kettesben töltött idő lehetőségét tőlünk azzal , hogy mostanában állandóan próbálja bebiztosítani magát a hétvégékre, hogy velünk lehessen.
Így is nagy a baráti társaság ..valaki folyton bejelentkezik a hétvégére..ha épp nem a barátok akkor a család.
Tudom, hogy mindenkit mindig szeretnem kellene meg hu de jó meg örülni mindennek és pozitívnak lennem, de úgy érzem egyszerűen , hogy már nincs erőm meg energiám olyan emberekre áldozni az időm , akikhez tulajdonképpen nincs kedvem.
És akkor ilyenkor természetesen lelkiismeretfurdalásom van mert hogy miért nem tudok olyan kedves meg jófej lenni , hogy örülök mindenkinek de egyszerűen már nem megy.
Az embernek amúgy is annyi dolga van mindig ,
főleg ha esetleg majd jön a gyerek is akkor meg pláne nem leszünk sokat kettesben.
Ő meg olyan kis életvidám, neki minden jó úgy ahogy van ..neki elég az a kettesben töltött idő is amit egy légtérben töltünk néha adva egymásnak egy puszit én meg ilyenkor olyan gonosznak érzem magam....
de attól még ha mosolygok nem leszek őszinte tudom..csak legalább kedvesebbnek tűnök és nem rontom el az ő kedvét a nyavalygásommal.
válasza:Mondd meg neki ezt, amit írtál, hogy többet szeretnél kettesbe lenni vele. Esetleg találj ki te valami programot, amire ketten mentek.
Nem kell hazudni vagy hallgatni, csak az nem mindegy ahogyan közlöd vele. Azt is megteheted, hogy te inkább otthon maradsz mondván h menjen csak ő, neked nincs kedved menni (ugysem éreznéd jól magad). És elvégre nem kell mindenhova elkisérned.
Ahogy leírtad nem igazán vagytok egy temperamentum (te otthonülösebb, kettesbenlevösebb, ő pedig társaságibbnak tünik). Ez nem baj,de erről beszélnetek kell, meg kell találnotok azt a középutat, ami mindkettőtöknek jó ebben a kapcsolatban, mert hosszú távon - bármilyen cuki is a pasi -, nem fogsz tudni mindig csak te alkalmazkodni, neki is kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!