Min kéne változtatnom?
Sziasztok ez lehet hosszú lesz.
Szóval 21 éves vagyok, van egy barátnőm 3 éve, vele jól kijövünk, de mellette nincsenek barátaim.
Van néhány haverom, barátnak hittem őket, de igazán sose voltak mellettem. Én próbáltam ott segíteni ahol tudtam de vissza sose kaptam semmit.
Nemrég költöztem be városba.
Itt lakik pár haverom, próbáltam felhívni őket hozzám, elmenni hétvégén velük valahova de valahogy egyiket se érdekli a társaságom.
Van 1-2 munktatársam is akikkel jóban vagyok, sok dolgot megbeszlünk, de velük sem alakúlt ki szorosabb barátság. Nem tudom hol rontom el.
Sokszor mondták hogy nehéz természetű vagyok.
Hamar felkapom a vizet stb..
Szeretek egyedül lenni az igaz, sőt ha tehetem inkább egyedül vagyok mint társágban.. de mégis hiányzik néha a társasági élet.
Sajnos volt egy rossz szokásom, amit leküzdöttem de túlzásba is vittem.. mindenkinek meg akartam felelni, utánoztam embereket mintha akkor az ő életüket élhetném. Beláttam hogy ez rossz, de mostanra már egyáltalán nincs bennem ez a megfelelési kényszer és látom hogy ez sokszor bántó a másik fél felé.
Volt egy igaz barátom.. bár őt is majmoltam, de azért mert felnéztem rá... vele 2-3 éve nem beszéltem, most itt lakik egy utcára tőlem. Arra is gondoltam hogy felkeresem, de nem tudom hogy kezdhetném. Volt egy közös barátunk aki undorító módon ki akart kezdeni a barátnőmmel amiből nagy veszekedés lett, ők még szerintem tartják a kapcsolatot és így lehet nem lenne okos dolog.
Úgy érzem nagyon magamnak való vagyok, online teljesen megszűntettem a társasági életem, nincsenek képek se face-en se instán. Szinte senkivel se beszélek.. néha 1-2 haverral, de van hogy nekik nem mondthaok el mindent.
Elég szar dolog, igazból nem is tudom mit akarok ezzel a kérdéssel igazán kérdezni.
Írjátok azt ami erről a helyzetről eszetekbe jut.
Köszi :) 21/f
Lényegében leírtad a problémám, annyi minden kering a fejemben hogy szinte egy egyenes mondatot de tudtam írni.
Lényegében nekem is ez hiányzik, olyan barátok akikkel közös élményeim legyenek és velem legyenek ahogy majd én velük az élet nagy pillanataiban.
Hiába megyek le hétvégén velül sörözni, nem érzem a barátaimnak őket, és tudom hogy ők se engem.
Valahogy más a mentalitásunk, ők összeillenek én meg kilógok a sorból. Bár az egyik kedvenc idézetem is ide vág.. "Living is like playing tetris. When you fit in you disappear." Nem érzem magam különcenk a viselkedésemet,megjelenésemet illetően, mégis valahol magaménak érzem ezt a tetrisz dolgot, és nem is akarok igazán beleilleni a tömegbe.
De valami mégis úgy érzem változtatnom kéne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!