Rettentő magányos vagyok. Nincsenek barátaim. Megkomolyodtam idővel, felnőttem, más irányba fejlődtünk, ők buliznak, füveznek, én meg egyetemre akarok menni/céljaim vannak. Hol találhatnék magamnak barátokat?

Korom 19.

Megelőzésnek igen, még középiskolás vagyok, és nem nem buktam meg.

Kedves utolsó három kommentelő!

A hasonló körrel az a bajom, hogy hiába van itt “értelmiség”-nek titulált réteg, az egész intézmény a drogrílerképzés melegágya, hiába gimnázium. Rengeteg embert ismerek, a környező iskolákat is beleértve. Ahol élek, virágzik a szintetikus drogoknak a kereskedelme, és a legnagyobb díler a környékben is bűntetlenül mászkál, ami nem vicc, már csak azért sem, mert nem egy ember életét keserítette meg közeli ismerősök közül.

Ezért vagyok tanácstalan. Eljárok Budapestre minden hétvégén pár hónapja kikapcsolódás szempontjából, de a hétköznapjaim nem ott töltöm. Illetve nem nagyon vagyok ott ismerős. Ismerettség kiépítésében gondolkozom, csak nem ezen a lecsúszott helyen,ahol élek.

Ezért vagyok tanácstalan.

Kedves utolsó!

Nem mondom, hogy nem kell magamba néznem, de a tényen magán nem tudok változtatni, hogy ebből én már kinőttem! Tartottam önvizsgálatot. Többször, de nem vagyok egyszerűen értelmiségi körbe benne, mint pl. a párom! Nem tudok már nevetgélni bután azon, ki hogy kefélt ezzel-azzal, a szakításos pletkyákon, ki hogyan füvezett és lett rosszul stb.! Szívesebben beszélgetek el tőlem jóval idősebbekkel akármi másrol pl. gyermekvállalás, tervek, mi volt vele a munkahelyén, mit főzött az illető vacsorára. Vagy más téma, amiről totálisan jól el lehet beszélgetni egy adott szellemiségű körbe. Egy alap topik például, vallás, politika, aktuális hírek belföldön, külföldön, és azokról a nyugid eszmecserék, kellemes beszélgetések, egymás közötti élménxmegosztások, nem pedig az agyatlan nevetés..

Ui:

Köszi az optimista hozzászólásokat az egyetemmel kapcsolatban mindenkinek. Addig lehet, hogy érdemes lesz kivárnom azt a maradék időt, ami vissza van.