Bántalmazás és barátság, mit lehet tenni?

A helyzet a következő: van egy nagyon jó barátnőm, mindketten 30 év körüliek vagyunk, és nők. Ez a barátnőm az élete során nagyon sok szörnyűségen ment keresztül, tragédiák történtek vele, bántalmazták, olyan súlyosan, hogy annak mentális és fizikai nyomai is maradtak. Mostanra nagyjából maga mögött hagyta a múltját, és egy nagyon kedves, életvidám nő lett.

Általában. Mert néha teljesen váratlanul elkezdi úgy érezni, hogy őt fenyegeti valami, és akkor hihetetlenül agresszívan tud viselkedni. Vádaskodik, ordít és csapkod, néha még pofozkodik is. Ezt még megérteném, mert biztos, hogy még nem tette túl magát a sok szenvedésen, de közben úgy viselkedik, és olyan dolgokat mond, amiket általában egy bántalmazó párkapcsolatban hallani. "Ha szeretsz, ezt vagy azt megteszed nekem!", "Te provokálod ki belőlem, hogy így viselkedjek veled.", "Én nem tehetek róla, neked kellene jobban vigyázni, hogy ne sért meg." és a többi. És ez engem bánt, mert soha életemben nem akartam ártani neki (persze lehet, hogy véletlenül mégis megtettem). Mit lehet ilyenkor csinálni?

Hagyjam a fenébe, és ne álljak szóba vele? Vagy adjam meg magam, és tűrjem el, mert tudom, hogy nem jókedvéből csinálja, és ő is szenved? Igyekszem odafigyelni rá, hogy ne mondjak olyan dolgokat, amikkel megsérthetem, de nem mindig sikerül. Volt már valaki hasonló helyzetben? Meg lehet ezt beszélni valahogy?