Hogyan kezeljem?

Itt két lehetőséged van. Az egyik, hogy erőt veszel magadon, türelmet gyakorolsz és nem hagyva, hogy lehúzzon, lelket öntesz belé, barátként. Nem könnyű, idő kell hozzá és kitartás. Második lehetőség: saját magadat tartod fontosabbnak – és ebben semmi önzés nincsen, csupán önszeretet, önóvás –, és leépíted a kapcsolatot. Ha nem érzed magad elég erősnek, utóbbi a jó megoldás. Én a faterommal voltam így. De mérlegeltem, hogy vagy meggyőzöm az ellenkezőjéről, amit mond, amit gondol, a negativizmusát pozitívba billentem át, felnyitom a szemét, hogy szeretettel viszonyuljon a családja felé és ne folytonos kritikákkal, sértésekkel, vagy egyszerűen arra koncentrálok, hogy megvédjem magam és az életemet tőle, erőt és kiegyensúlyozottságot nyerjek, hiszen én is fontos vagyok, és ha teljes valómat akarom beleadni egy kapcsolatba, saját családomba, a gyerekem nevelésébe, akkor minden energiámra szükségem van. Persze az elején próbálkoztam, volt, ami használt, de az ember ereje véges, és el kell döntenünk, hogy kire fordítjuk. Én a gyermekemet és a feleségemet választottam.