Nem akarom megbántani. Mit csinálnátok a helyemben?

Van egy barátnőm, akivel már gyerekkorunk óta jóban vagyunk, együtt nőttünk fel. Egy egyetemen fogunk továbbtanulni és nagyon lelkes, hogy majd együtt fogunk lakni albérletben/kollégiumban. Én kedvelem őt, barátok vagyunk, hetente szoktunk találkozni, középiskolában is sokszor együtt mentünk haza, beszélgettünk stb. és ez így jó, de azt már nem tudnám elviselni, hogy együtt is lakjunk. Ő nagyon túlbuzgó, "pattog", kapkod, állandóan beszél stb., amit ilyen rendszerességgel még el tudok viselni, de szerintem megbolondulnék, ha minden nap ezt kellene hallgatnom/néznem. A másik dolog pedig az, hogy ő elég magának való és nem igazán szereti az embereket, barátkozni, ismerkedni és ezzel eddig nem is lenne probléma, de azt sem viseli túlságosan jól, ha nekem vannak más barátaim, ismerőseim... Én sem vagyok nagy társasági ember, de azért nyilván szeretnék jóban lenni egy-két emberrel a szakomon. Valamint ő nem szeret tanulni, sokszor eddig is a szülei vagy az osztálytársai csinálták meg helyette a feladatait és őt nem igazán érdekli, hogy tanul-e vagy sem. Én viszont szeretek tanulni, nekem fontos is és nem szeretném, ha az lenne, hogy megjegyzéseket tenne amiért tanulok (szokott ilyet) vagy esetleg tőlem várná a segítséget. Ami pedig talán a legfontosabb az az, hogy mivel már régóta ismerjük egymást és barátok vagyunk, ezért egyikünk sem akarja megbántani a másikat, ami szerintem mindkettőnknek (nekem biztosan) nehézséget okoz és emiatt nem tudjuk rendesen és őszintén megbeszélni a felmerülő problémákat, mert kerülni próbáljuk a konfliktusokat. Ezzel szemben egy kvázi idegennek könnyebben megmondja az ember, legalábbis én így vagyok vele.

Lehet, hogy csúnyán hangzik, amit leírtam, de ez az igazság. Nem akarom megbántani sem semmi ilyesmi, mert szeretném vele tartani a kapcsolatot, időnként jó vele lenni, beszélgetni és ilyenek (nem, nem használom ki, mielőtt valaki ezt írná), de nekem az már túl sok lenne, ha együtt is laknánk. Persze, semmi garancia nincsen rá, hogy jobb lakótársam/szobatársam lesz, de azért szeretnék neki adni egy esélyt.