Van még értelme ennek a barátságnak?

Van egy barátnőm akit már 5 éve mondhatok legjobb barátnőmnek. Az évek alatt mindig itt volt nekem jóban és rosszban egyaránt és rengeteg emlékem fűződik hozzá.De amióta középsuliba járunk azóta egyre jobban és jobban kezd megváltozni. Pl eddig rengeteget lógtunk együtt de amióta lettek új barátai + egy pasija is azóta velem szinte semmit nem foglalkozik.Félre értés ne essék mert én örülök neki hogy lettek új barátai és hogy rá talált a szerelem és ezt mondtam is neki. De pl ha elhívom valahova akkor mindig megígéri hogy biztosan elfog jönni de soha nem jött mert inkább a pasijával ment el valahova pedig nekem hamarabb megígérte. És ezt többször is eljátszotta már velem ami eléggé rosszul esett hiszen mindig próbáltam programokat kitalálni hogy legalább egy kis ideig együtt tudjunk lenni de ő soha nem jött el.Ráadásul nyáron se találkoztunk semmit hanem csak akkor amikor elhívtam fürdőbe és álltam az ő jegyét is így ő teljesen ingyen mehetett de azon kívül meg semmit nem találkoztunk hanem csak facebookon beszéltünk néha. Én próbáltam beszélni is vele és szépen elmondtam hogy ezek a dolgok rosszul esnek nekem és akkor ő megígérte hogy változtatni fog ezen de semmit nem változtatott hanem ugyan úgy átvágott a találkozásokkor pl amikor megbeszéltük hogy náluk fogok aludni mert szeretünk pizsi partizni akkor is már nagyban szervezkedtünk hogy majd miket fogunk csinálni de amikor eljött az a nap hogy nála fogok aludni akkor sehogy nem tudtam elérni őt ezért felhívtam az anyukáját hogy mi van vele erre meg az anyukája mondta hogy nincs itthon mert a barátaival bulizik valahol + azt is mondta az anyukája hogy ő nem is tudott róla hogy náluk fogok aludni mert barátnőm nem mesélt neki erről hogy ott alszom majd.Ekkor én emiatt el is sírtam magam mert már egyre jobban fájt amiket velem tett. De soha nem kért ezekért bocsánatot hanem jópofizott utána mindig mintha semmi nem történt volna pedig tudta hogy rosszul esett nekem hogy ezt tette megint. De ez egyre rosszabb és rosszabb lett mert amikor alkalmunk volt arra hogy együtt haza menjünk suliból akkor mindig jött vele az egyik barátnője is és ilyenkor meg kizárt engem a beszélgetésből mintha ott se lettem volna és csak barátnőjéhez szólt így én csak némán sétáltam ők meg ott elnevetgéltek ketten rám meg nem figyeltek még akkor se ha hozzájuk szóltam.De ezt is többször eljátszotta már velem és ahogy az arckifejezéséből látni szoktam ő ezt élvezni is szokta hogy ezt teheti velem. Ezek miatt párszol már össze is vettünk de ő soha nem jött bocsánatot kérni hanem inkább mindig produkálta magát előttem hogy ő milyen jól érzi magát nélkülem meg engem hibáztatott pedig tudtommal én semmit nem csináltam.De ennek ellenére mindig én mentem oda kibékülni mert nekem még fontos volt ez a barátság. De én már egyre tanácstalanabb vagyok mert olyan sok módszerrel próbáltam jó barát lenni de semmi nem megy.Most már ott tartunk hogy egy szót se beszélünk egymáshoz.De én tényleg nem értem mi lett vele hiszen régen olyan kedves volt és sok mindenben segített nekem meg mindig számíthattam rá legyen az bármi. De most meg már csak egy rongy baba lettem neki akivel kedve szerint játszhat amikor csak akar.De ezek ellenére én mégis mindig mellette maradtam pedig ennyi minden után már rég ott is hagyhattam volna őt de ő még ezt se veszi észre hogy én ezek után is ott voltam neki.De mit tegyek ? van értelme még ennek a barátságnak ? vagy hagyjam a francba az egészet már ? Bocsánat ha hülyén írtam vagy fogalmaztam.Válaszaitokat előre is köszönöm.