Jogosan neheztelek a legjobb barátomra?
Röviden az a helyzet,hogy a legjobb barátommal,akivel már iskolás korunk óta jóban vagyunk az utóbbi időben úgy érzem eltávolodtunk.
Azelőtt napi szinten mindent megbeszéltünk egymással és ha hetente nem is,de mikor időnk engedte akkor összefutottunk személyes valahol.
Most az a helyzet,hogy 10 alkalomból 9-szer nekem kell keresnem,ha beszélni szeretnék vele és akkor is a legjobb esetben fél nap után válaszol,azt is elintézi egy párszavas válasszal.Ha nem keresném,akkor napokig nem is beszélnénk.A mindig betervezett találkozókból pedig mondanom se kell sose lesz semmi.
Persze én se érek rá,hogy folyton vele tudjak beszélni,mert dolgozom napközben és részben őt is megértem,mert épp egy költözés közepén van a párjával,valamint rajtam kívül is van élete.
De azt nehezen tudom elhinni,hogy amúgy munkanélküli mellett ne lenne 1 nap max fél órája,mikor tudna rendesen válaszolni vagy megkérdezni,hogy velem amúgy mi van.
Én ezt el is panaszoltam neki,hogy bánt ez a dolog,de még ő sértődött meg,hogy nem tudom megérteni,hogy az utóbbi időben elfoglalt.Nem is kerestem 1 hétig,de nem akartam vele rosszban maradni így bocsánatot kértem.
Ő meg is bocsátott,de közölte,hogy ne számítsak arra,hogy bármi is változna.
Most valahogy semmivel sem érzem magam előrébb.Szerintetek jogosan neheztelek rá?
21f
Ha ilyet írt, hogy ne számíts, hogy bármi is változna, akkor elég egyértelmű, hogy ő már nem akar olyan szoros barátságot.
Biztosan lenne ideje, ha nem is dolgozik.
Nekem is rosszul esne. Fogadd el, és keress más barátokat is. Én őt nem keresném, majd keres, ha akar.
Lehet, belecsúszott egyfajta lelki válságba és nem szeretné most tartani másokkal a kapcsolatot, mert el van foglalva a saját fájdalmával.
nem lehet, hogy ilyen van a háttérben?
Bocsánatot kértél, amiért ő leszar téged? És nagy kegyesen meg is bocsájtott? -.-
Ébredj fel, kérlek! Jól tudom, mit érzel, én is átmentem már ilyen dolgokon, de rájöttem az évek során, hogy az ember, akit nem érdeklek, az ha kettészakadok, akkor sem fog irántam érdeklődni.
Te egy ritka normális srácnak tűnsz, őrizd meg ezt magadban, és foglalkozz olyanokkal, akik méltóak hozzád.
25f
100%-ban egyet tudok érteni a 4#-es hozzászólóval.
Akármennyire is fáj és rosszul esik, ezek után szépen lassan le kell magadban zárnod ezt a dolgot.
Tarthatod vele a kapcsolatot, de egyértelmű, hogy ő már nem úgy szeretné, mint rég. Szomorú, de sajnos ezen túl kell esni.
Szerintem nem feltétlen jogos. Persze, eshet rosszul, de a barátság szerintem sem arról szól, hogy minden egyes nap zaklatod a másikat. Van hogy én sem beszélek hetekig a barátaimmal, mert épp valaminek a közepén vagyok, nincs időm, kedvem se épp, párommal vagyok elfoglalva stbstb.
Megsértődni szerintem felesleges, szíved joga, de én a helyedben kicsit lazábbra venném a kapcsolatot és ennyi. Ettől még maradhattok jóban, majd ha olyan élethelyzet adódik, úgyis megint többet fogtok beszélni.
De ezzel a tapadásoddal nagyon taszító lehetsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!