Számotokra mennyire lenne érthető ha egy jó ismerősötök ilyen kifogással jönne az utóbbi pár hétben?

Azért a sokadik után már gyanús lenne, hogy kamu.

Én karácsonykor írtam egy régi kedves ismerősömnek, hogy hogy van. Visszaírt, hogy húúúú, ezer éve nem beszéltünk ((igazából 10 éve)), de most rohannom kell mert mi korábban karácsonyozunk és jaj de sok dolgom van...

Aztán 5 nap múlva érdeklődtem, h na mizu, megvolt a karácsony? Azóta is ír....

Talán majd 10 év múlva...

Azért hihető, hogy tényleg elfoglalt.

Emellett sokan nem igénylik annyira a kapcsolattartást, és ezért sajnos az is előfordulhat, hogy csak lerázni akart Téged.

Nos. Ha egy városban laktok, és csak annyi lenne találkozni, hogy mind a ketten lementek a panelból és találkoztok mondjuk félúton a Coopnál, sétáltok fél órát és mentek is haza, akkor elég rossz kifogás.

Ha utaznia kéne, és legalább egy fél délutánnak szabadnak lenni, hogy tudjatok talizni, akkor érthető.

Az sem mindegy, mik az egyéb dolgok. Mire tanul? Minden nap suliba jár? Vagy heti 2 órája van? Vagy nyelvvizsgára készül?

Napi 8 óra suli után valóban rövid az idő, ha minden nap tanulni is akar, de ha pl. csak péntekenként jár, mert mondjuk levelezős, akkor azért nem lehet olyan elfoglalt.

Ha dolgozik mellette, akkor megint más a helyzet, az tényleg elég megterhelő, főleg hétköznap.

VISZONT ha már hétvégén sincs fél órája sem, és még neten sem hajlandó válaszolni napokig, akkor már vagy kicseszettül lusta és tojik rád, vagy annyira fáradt, hogy minden szabad idejében alszik.

Én 3 műszakban dolgozom, járok vezetni (nemrég kezdtem a jogsit), mellette háztartást vezetek, állatokat tartok, ápolásra szoruló papát "tartok", kettő nyelvből készülök vizsgázni, baromi rövid minden napom, néha már alig látok a fáradtságtól, de igenis képes vagyok legalább naponta egyszer feltolni a hátsómat online üzemmódba, és legalább azokkal foglalkozom pár percet, akik tényleg fontosak és érdeklődnek irántam. Még ha valakivel komoly beszélgetést is folytatok, akkor is csak 1 óra a napomból, ennyit szerintem bőven szánhat az ember a barátaira.

De ez csak én vagyok, és ha más nem így gondolkodik, nem szoktam a szemére vetni. Van olyan "barátnőm", akiről tudom, hogy minden nap 4-kor otthon van és hétvégén nem dolgozik, ennek ellenére kéthetente 1x szokott visszaírni és minden alkalommal előadja a hattyú halálát, hogy őneki aztán semmi ideje nincs, holott nem egyszer kikottyantotta már részegen, hogy amúgy fenn szokott lenni, csak senkinek nem ír, mert lusta elolvasni az üzeneteket. Van ilyen.

Kár ezen mérgelődni vagy a miértjét keresni. Mindenkinél más. Van aki lusta, van aki fáradt, van akinek más a fontosabb, van akit csak épp te nem érdekelsz többé.

Ha nagyon bánt, akkor érdemes TŐLE megkérdezned, nyíltan és egyenesen, hogy mi a helyzet.

Ha fel tudod dolgozni, akkor jobb, ha nem is foglalkozol vele. Felesleges bárki után futni, ha nem tud/akar rád időt szánni.

Ha nehéz tantárgyakból vizsgázik és szorítja a határidő akkor talán érthető,lehet,hogy tényleg csak erről a pár hétről van szó.Ha gyakran van így akkor már elgondolkodtató.

Azt a nézetet vallom,hogy amire nagyon időt akar szánni valaki arra tud időt szakítani.Levelező főiskolára járok,emiatt a hétvégéim általában foglaltak.Egy ideig munka mellett csináltam és sokszor még hétvégén is suli után lekellett húznom egy műszakot,mivel heti egy szabadnapom volt hétköznap.Jelenleg sajnos nincs munkám,de hamarosan fejezek.Amikor volt munkám,és mellette ott volt a főiskola,meg pluszban számítógép tanfolyamra is jártam akkor is tudtam időt szakítani másokra ha nem is hetente de kéthetente vagy havonta biztosan.Ezen most változtattam bár több kicsit a szabadidőm.Az ok pedig az,hogy volt akivel ez fordítva nem működött.Jó volt neki,hogy én teszem a lépéseket ő viszont nem tett semmit.Máshova meg tudom,hogy eljárt.Az illető 5percre lakik tőlem.Hozzám a születésnapomra se volt képes eljönni.Utána már írni sem.Tehát személytelen volt a dolog.Most meg van lepődve,hogy nem járok hozzá csak nagyon-nagyon ritkán akkor távolságtartóbb vagyok.Nála mostmár én is elfoglaltságra hivatkozom,más helyekre viszont eljárok.Kéthetente járok önismereti csoportba,oda szívesen elmegyek még akkor is ha félórát kell utaznom,mert fontosnak tartom és jól érzem ott magam,jót tesz a lelkemnek.Színházba,kirándulásokra meg különböző rendezvényekre is szívesen járok.Meg olyan személyekhez akiket erre érdemesnek tartok.Kivétel amikor tényleg annyira lemerül az agyam a tanulástól,hogy nincs még kedvem másokat hallgatni vagy beszélni hozzájuk.Ilyenkor inkább sétálok egy órát vagy valamivel kikapcsolom magam itthon.Van az úgy .Ilyen szempontból érthető a barátod viselkedése ha ez is néha előfordul.

Vagy van egy másik barátnőm.Saját gazdaságuk van.Ő kiköti,hogy délután van 3szabadórája akkor általában ráér és tudunk találkozni.A gond ezzel az,hogy én meg épp olyankor vagyok elfoglalva tanulással meg amit megkell itthon csinálnom.Inkább estefelé szoktam kimozdulni.De szoktam kivételt tenni és találkozni vele délután.Most meg úgy vagyok vele,hogy rajta a sor,hogy tegyen valamit.Hívtam egyik estére forró csokira.Este 7 után szabad szokott lenni.Nincs kedvem mindig bent kockulni és náluk beszélgetni.Csak az a gond,hogy kényelemes,pedig tőle 5 percre van a kévézó tőlem meg 15percre.Akkor jön mindig azzal fáradt meg hajat mosott.Tegnap is lemondta a tálálkát gondolom az állt főként a hátterében,hogy esett az eső...Megjegyzem fiatal nőről van szó.Amott meg picsog,hogy nincs párja,saját családja,de nem is tesz érte,hogy legyen kicsit kimozduljon,eljárjon programokra,így nehéz lesz ismerkedni.