Szerintetek mit/hogyan kellene reagálnom?
Megpróbálok rövid lenni: Van egy lány ismerősöm, akinek nagyon sokat köszönhetek. Nem tudtam neki viszonozni a sok segítséget igazán sohasem. Azt megtiltotta nekem, hogy bármit is vegyek neki, mert ő önzetlenül segít. De gondoltam, ha magam készítek valami olyat, amiben profi vagyok, akkor az ellen nem lesz kifogása és remélhetőleg tetszeni is fog neki. Én el is készítettem, és végül üzenetben meg is mutattam neki (most távol lakunk egymástól). Azt írta vissza, hogy nagyon tetszik neki, meg kérdezett pár dolgot, amelyekre válaszoltam is, de arra ő már nem reagált. Ez nem is furcsa, mert végül is nem volt mire. Aztán úgy nagyjából egy hete írtam neki, hogy nemsokára kész véglegesen (egy képről van szó, amit aztán ezután kereteztem be saját magam), és még kérdeztem is tőle valamit, de erre azóta sem válaszolt semmit. Pedig látta. Nekem elég lenne egy nyugtázó és egy +nem hallottam semmit" típusú válasz is, de egy hete semmi.
Most így teljesen elbizonytalanodtam. Még nem beszéltünk erről, de én arra gondoltam, hogy valamikor majd személyesen adom át neki, amikor ő ráér, és majd beszélgetünk is személyesen, mivel azért rég láttuk egymást (sajnos).
De fogalmam sincs, ebből most mit szűrjek le. Sajnos ezelőtt sok esetben csak későn jöttem rá, hogy azelőtt nyűg voltam egy barátomnak, ismerősömnek, ezért történt úgy, ahogy... És most félek, a tapasztalataim miatt, hogy most is ez történik. Totál nem érdeklem, a találkozó is nyűg lenne neki.
Nagyon sokszor hazudtak már nekem, mert nem akartak megbántani...
Várjak még?
Vagy egyszerűen írjak neki én, hogy erre meg erre gondoltam, úgy, hogy az is esélyes, hogy nem akarja?
válasza:
válasza: válasza:többminden lehet:
pl. más dolga van, és elfelejtett reagálni (velem is sokszor volt)
vagy lehet, hogy nem tetszik neki, és reméli, hogy elfelejtkezel róla.
Szerintem ha kész van, akkor jelezd, hogy szeretnél vele találkozni, és elvinnéd az ajándékodat. Ha erre sem reagál, akkor onnantól ne keresd.
Sajnos én is attól félek, hogy azt várja, hogy elfelejtsem.
Voltam már hasonló cipőben, akkor az volt a szituáció, hogy én egy szívesség után kértem egy ismerősömtől (akit barátomnak tekintettem) én is egy szívességet. Vagyis nem is kértem, csak rákérdeztem, hogy lehetne-e róla szó. Na ott személyesen rábólintott, majd egy-hétig ment az ígérgetés meg a huza-vona, aztán üzenetben megírta, hogy nem, én nem hagytam annyiban, ezután kifakadt, és elmondta őszintén a véleményét rólam, ami rosszul esett, de még rosszabb volt, hogy hazudott és sumákolt.
Kedves egyes! Nem zaklatom őt. Cirka két héten belül két üzenet semmiképp sem számíthat zaklatásnak. Köszönöm tanácsodat, de úgy érzem, nem hagyhatom annyiban a dolgot, ahogy a kettes is írja, mondja meg az igazat és én többet nem üzenek neki és találkoznia sem kell velem.
Egy pár napig még várok, hátha annyira elfoglalt, hogy csak hétvégén tud üzenni. Utána írok neki, megkérdezem, hogy akarja-e vagy sem. Ha nem, akkor békén hagyom és kardomba dőlök (najó, nem dőlök sehova, maximum az ágyamba, de baromi rosszul fog esni, félek is tőle, hogy viselem majd, és pont azért, mert neme gy akárkiről van szó, én sokra tartom és nagyon kedvelem őt).
válasza: válasza:igen, 69%-osnak mondjuk igaza van. valaki segített neked, és utána még neked vannak elvárásaid az illetővel szemben.
én is van, hogy segítek valakinek, akin látom, hogy rászorul valami miatt, de nem várom el, hogy utána belemásszon az életembe, sőt.
én a helyedben, ha elkészült a dolog, még ráírnék egyetlen egyszer, és nem követelőzően, hogy rendkívül hálás vagy, és volna egy ajándékod a számára. Ha nem reagál, vagy halogatja, akkor ne keresd többet. Ha elfogadja, add oda, de utána ne zaklasd.
Nagyon kedves tőled, hogy hálás vagy, és ajándékot készítesz. Senki sem mondaná rá, hogy ronda, még akkor sem, ha nem tetszik neki. De attól még van, aki nem szereti az amatőr festményeket, és az is csak eggyel több dolog, amit pakolászni kell.
Az emberi társadalomban nem szokás konkrétan megmondani, hogy nem vagy szimpatikus, vagy ragadós vagy, hagyjál békén. Az emberek igyekeznek az ilyesmit finoman intézni. Én max. 2-szer, de ha régi ismerős, 3-szor esetleg keresek valakit, utána nem érdekel, nem akarok valakire ragadni, ha nem kíváncsi rám, és nem tartozik felém semmilyen felelősséggel, nem kell megindokolnia, hogy miért nem kíváncsi rám.
Tisztáznék pár dolgot, mert az utóbbi válaszokban alaptalan vádak értek.
1. Nem akarok belemászni az életében. Egyáltalán honnan, miből szűrted ezt le? Elárulom, hogy nagyjából egy éve nem is találkoztunk személyesen, és most is csak arra gondoltam, hogy átadom neki a cuccot és dumálunk pár percet akár. Ki mászik, mibe? Ha ismernél, akkor tudnád, hogy én senki életébe nem mászok bele, sőt röhögnél ezen a kijelentésen, mert annyira abszurd velem kapcsolatban.
2. Nem amatőr cuccról van szó. Az egyetemen én voltam az évfolyam legjobb rajzosa, ezt a rajz és színtanulmányok tanára mondta, ki mellesleg elismert híres tervezőművész.
Az persze így is benne lehet a pakliban, hogy valakinek valami nem tetszik. De mivel egyikünk sem amatőr (ő sem, akinek adnám), ezért elvárnám, hogy őszinte legyen vele. De amúgy meg mondok egy példát. Nem szeretem a kubizmust. De ha egy illető ilyen stílusban készítene nekem egy rajzot profi módon, akkor elfogadnám, attól még, hogy nem az én ízlésem szerint csinálta. De persze nem erőszak, nem azt várom el, hogy mindenképpen elfogadja, csak egy nyamvadt választ várnék. Ehhez nekem is JOGOM van, szerintem. A struccpolitikában mi a jó? Ebben most, amit csinálok mi olyan kompromittáló? Ha nem, hát nem, megtartom magamnak, később úgy is sokat fog majd érni.
válasza:8
Ne várd, hogy reagáljak a mocskolódásodra! Jelentettem a válaszod!
válasza:Kérdező, szerintem sincs jogod elvárni semmit. Ha őneki nem kellesz az életébe, akkor nem kellesz, és ennyi.
De még mindig lehet, hogy csak elfelejtette, mert velem is előfordul, hogy nem reagálok olyan ember megkeresésére, aki amúgy érdekelne, csak elsodort mellőle az élet meg a napi feladatok. Szóval ezért is gondolom, hogy még 1x próbálkozhatsz a jó ízlés határain belül.
Nem a kérdéshez tartozik, de a Nem akarok belemászni az életében helyett "életéBE" a helyes. Sajnos sokan elrontják manapság a ragozást az ostoba rádiók és tévék miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!