Csak én utálom amikor valaki helyettem akar dönteni vagy gondolkodni?

Két haveromról van szó. Az utóbbi időben észre vettem, hogy valamiért irányítani akarnak engem. Tegnap délelőtt dolgoztam 4kor keltem és alig aludtam 3 óránál többet. Mondta a haverom, hogy, ha végzek a munkában menjek már át hozzá mert nagyon unatkozik. Mondtam neki, hogy jó majd meglátom, hogy, hogy alakul a napom. Végül felhívtam és mondtam neki, hogy nem megyek mert pihenni akarok egy kicsit mert estére megbeszéltem már régebben az egyik kollégámmal, hogy megiszunk valamit. Erre megsértődött, hogy szét unja magát és, hogy ennyire lehet rám számítani. Mondtam neki, hogy nem igaz, hogy ennyire nem bírja magát feltalálni, erre jól megsértődött, meg az is bökte a csőrét, hogy állítólag a kollégám fontosabb mint ő. Már majdnem mondtam neki, hogy ő legalább megérti ha fáradt vagyok vagy ha korábban haza kell mennem mert reggel dolgozom.

Meg az az érdekes, hogy amikor nem velük van programom állandóan hívogatnak, hogy mikor végzek, de nem bírják felfogni, hogy nem csak róluk szól az életem. Némelyiket néha már úgy lekoptatnám.

Hogyan lehetne ezt vele megértetni?

19/f