"Én XY módon szeretnék élni, mindenki más úgy él, ahogy akar. " Miért nem tud a legtöbb ember eszerint gondolkodni?

Pont ezen gondolkoztam én is.

Saját véleményem:

Az enyémbe beleszólhat bárki, lepereg rólam.

Amúgy idegesítő, de nem fogok változni, és az ó elvárásaik/vágyaik szerint élni.

Szerintem nem is lennék rá képes, mert fura és "szociálisan vak" személy vagyok. (És igen, aspergeres is - hivatalos diagnózissal, amit még gyerekként kaptam).

Tudod én nagyon hosszú ideig úgy éltem, hogy mindig meg akartam felelni másoknak. Részben azért volt ez mert én is olyan közegben nőttem fel ahol mindig az volt a fontos, hogy "mit mond a szomszéd néni ha..." "mit mond a szomszéd bácsi ha.... stb stb". Aztán jött az a lázadó "korszakom" amikor elegem lett a szomszédnénikből meg bácsikból és a "falka" útját választottam. De most belátom, hogy ez sem volt az amit kerestem mert itt viszont ha nem feleltél meg a falkának akkor, ha nem is közösítettek ki de lenéztek, gyávának tartottak, kinevettek úgyhogy vagy betartottad a falka törvényeit és útjait vagy szenvedtél...hát nekem mindkettőben volt részem.

Aztán eljött az az idő amikor a saját utamat választottam és magányos farkas lettem :D, na ez a korszakom valamivel enyhébb volt mert itt nem kellett megfelelnem másoknak, nyakamba vettem a világot és kb 10 év alatt bejártam Európát az Atlanti óceántól a Fekete tengerig, dolgoztam, züllöttem és éltem az életemet. Aztán hosszú időre rá nálam is "bekopogtatott" a szerelem :D és megházasodtam és itt újra papucskormány alá kerültem.:D ...ne pisáld le a wécét, vidd le a szemetet, szedd össze a zokniidat, kilóg az inged, ne azt vedd fel hanem ezt stb stb stb, de ez valahogy az elejin tetszett is bevallom :D. Eltelt így még 10 év az életemből de még mindig nem úgy éltem ahogy szerettem volna mert ha az álmaimról beszéltem mindig lehurrogtak, ha nem a szüleim akkor az asszony.

Aztán mit ad Isten a középső gyerekem 12 éves lett és egy alkalommal elvitték lovagolni az osztályával ami nagyon megtetszett neki de annyira megtetszett,hogy követelte napi szinten a lóval való érintkezést....és ő általa jött el az én időm is. :D Ma már nem érdekel mit mondanak tanyát vettünk, lovat vettünk egy híján ötven évesen ha úgy szottyan kedvem cowboy kalappal farmerban cowboy csizmával fogom a wesztern nyergemet, felnyergelem a lovamat, belovagolok 8 km a kocsmáig,ki kötöm a lovat a kocsma elé, megiszok 2-3 jó hideg sört felülök a lóra és haza jövök és le@rom, hogy kinek mi a véleménye. :D Állatokkal élünk, reggeltől estig meló van, nem tudunk Balatonozni de :)....szabad vagyok és végre megvalósult gyerekkoromtól hordozott álom részecske, és nem érdekel, hogy ki mit mond. Tudom, hogy vannak sokan a közelemben akik kinevetnek, vannak sokan akik kibeszélnek, vannak akik értékelik amit csinálok, és vannak páran akik irigyelnek...de engem már egyik sem zavar, bagózok, köpök egyet és tovább lovagolok. :D Az asszony imád, a gyerekek imádnak mi a ló@asz kell még más a boldogsághoz!? :D

-Kár elpazarolni az életet mert abból csak egy van, ha másnak élsz akkor boldogtalan leszel! Élj magadnak és a mennyországot valósítod meg a halandó életedben. :)

Minden jót srácok!