Szoktátok úgy érezni, hogy nem találjátok a helyeteket a világban/ magányosak vagytok?

Érdekes módon se általánosban se gimiben nem igazán tudtam elmélyíteni a barátságokat (furán hangzik de nem vagyok zárkózott) érdekelnek az új dolgok, szeretek beszélgetni, ismerkedni, de úgy látszik nem megy... próbálkoztam keresni a régi ismerősöket, haverokat, de meguntam hogy állandóan csak én keresem őket, de ők sosem hívnak sehova, egyedül nem igazán szoktam sehova járni max. konditerem... közben facebookon látom a sok csili-vili képeket, itt-ott piálás és a bulik, de valahogy mindig úgy éreztem hogy nem arra vágyom hogy minden héten eligyam a pénzem és mocskosul lerészegedjek. Magányosnak érzem magam néha jól esne, ha valakivel megtudnám osztani a gondolataimat, tudnék rá számítani. Kezdem úgy érezni, hogy egyre jobban telik az idő és sosem fogok egy igaz barátot találni

Éppen ezért érdeklődöm, hogy más is jár/járt-e ebben a cipőben, vagy ismertek-e olyan embert aki idősebb korára találta meg a baráti társaságát?

21/F