Miért közösítenek ki/vetnek meg/nevetnek ki ha nem is tudják milyen vagyok?
Már egészen kicsi korom óta soha nem voltak barátaim. A lányok kitúrtak a fiúk folyton megvertek mert csúnya voltam (most sem vagyok szebb) Átlagos lánynak mondanám magam, 16 éves vagyok. A kinézetemről annyit hogy kicsit fiús arcom van, általában kényelmes nadrágokat hordok, a farmert utálom. Pólóknál a minta nélküli 1 színűeket szeretem jobban. Nem sminkelek, a hajam vagy felfogva vagy leengedve viselem.
A személyiségem már érdekesebb mint a kinézetem (gondolom én) A humorom remek, ezt többen is állítják. Szeretek viccelődni. Igen kreatív vagyok, jól el tudok beszélgetni bárkivel akivel kicsit is közös az érdeklődésünk. Alapból borzasztóan visszahúzódó vagyok, nem keresem mások társaságát, nehezen illeszkedem be bárhova is.nagyon szeretem az állatokat és a természetet. Szeretem az animéket és mangákat.
A hobbim a rajzolás és zongorázás a hobbim. Van egy kutyám és futni is szoktam. Számítógépes játékok terén is otthon vagyok. Szeretek olvasni.
Amiket utálok a divat, vásárlás, párkapcsolatok, kozmetika.
Mindent utálok ami a mai lányokat érdekel.
szívesebben barátkoznék fiúkkal de ők is kerülnek.
Ami a gondom (ehhez kellett a fenti leírás hogy jobban belátható legyen) hogy kinevetnek, újjal mutogatnak rám, kibeszélnek a hátam mögött, csak azért mert nem vagyok olyan mint ők. Én már nem értem mit cseszek el ennyire de az utcán is megbámulnak. Amerre kutyát sétáltatok van pár 13 éves körüli gyerek, ők is elkezdtek szekálni pedig egy szót sem szóltam hozzájuk. Kérdem én MIÉRT? Mit tettem? miért ítélnek el? Az osztálytársaimmal is próbáltam kommunikálni mert az osztályfőnököm szerint az a baj hogy folyton külön vagyok, de ilyenkor vagy kinevetnek, vagy hülyét csinálnak belőlem...már nagyon elegem van ebből...Miért ilyenek az emberek? Miért nem hagynak békén? Próbálok mindig láthatatlan lenni de nem megy mert valaki mindig rajtam szórakozik... egyetlen lán van akivel beszélni szoktam, de őt sem kedvelem mert folyton megpróbál hülyének beállítani... egyetlen barátom van akivel már 4 éve minden nap beszélünk és nagyon jól kijövünk egymással, szinte mintha a testvérem lenne, csak nagyon messze lakik.
A konkrét kérdés hogy miért ítélnek el? Miért nem hagynak élni? Miért mutogatnak rám, miért nevetnek ki? Csúfolás helyett miért nem ismerkedni próbálnak? Miért olyan nehéz barátokat találnom?
Talán kusza lett az egész, viszont nincs kivel megbeszélnem ezt. Nem vágyom sok barátra, nekem egyetlen egy legjobb barát is elég lenne. Szeretem ha levegőnek néznek, szeretek ellenni a saját kis világomban. Miért nem hagyják ezt? Egyébként a szocializációs készségeim elég satnyák, nem tudom mire hogyan kell reagálnom, mikor mit kell mondanom, és irtózom az emberi érintéstől.
Lehet, hogy érdekes a hajszíned, vagy a frizurád. És már a látvány meghökkentő, amit nyújtasz. És arra még rátesz a divat a kozmetika és a párkapcsolatok iránti útálatod.
Talán venni kellene a bátorságot, és az osztályban, vagy a kutyasétáltatás közben odalépni a rajtad mulatóhoz, és rákérdezni:
- Mi tetszik ennyire rajtam???
Te aztán érdekes személyiség vagy!
Azok alapján, amiket elmondtál az jön le nekem, hogy mintha annyira nem is akarnál barátokat. Nem vagy szociális típus , szeretsz egyedül lenni.
Légy önmagad és ne akarj megváltozni, a kisebb hibáidon érdemes javítani és ha barátokat keresel és nem találsz, akkor a baj az, hogy rossz helyen keresel.
Kutyasétáltatás közben érdemes megállni egy-két kutyasétáltató emberrel beszélgetni.
Ha piszkálnak, akkor nem az a megoldás, hogy hagyod magad. Vedd fel a kesztyűt és állj ki magadért! Járj sportra és mutasd meg nekik mennyi mindent meg tudsz csinálni!
Már így is kitűnsz a tömegből, hogy nem csinálsz semmit. Otthon és szabadidődben ráérsz antiszockodni.
Meg kell tanulni közösségekben ignorálni a negatív embereket.
Szépen leírtad az önjellemzésedet bizonyára okos is vagy azzal is tán ki tudsz tűnni.
A szüleiddel is beszélhetnél, hogy vigyenek el ide-oda ismerőseikhez, akiknek van hasonló korú kölke hátha velük le tudsz spanolni.
A messzi barátoddal beszélj sokat segítsen neked ő is!
Ha csak ülsz a popidon és nem teszel valamit, nem fogsz tudni kitörni a rossz helyzetből!
Remélem tudtam segíteni. :)
A pszihomókus sok mindenen tud segíteni, ha hagyod. Ő a problémáidat nem oldja, de rávezet a megoldásra.
A gond az, hogy nagyon sok munkához kell és elvárt a csapatmunka. Ha csak nem számtekes területre mész, akkor sajnos meg kell tanulnod kommunikálni és kijönni az emberekkel.
A többiek azért piszkálnak mert frusztrálja őket egy nem odaillő láncszem. Nem azért mert valóban nem illesz oda, hanem mert nem tudnak hova rakni. Nem ismernek és mindenkinek megvan a helye, te pedig mint elkallódott puzzle darab nem akarsz beilleni a nagy képbe.
És ez végig fog kísérni az életben, sajnos nem ülhetsz a sarkoba, valahogy meg kell találnod a helyed, mert az emberek szeretnek mindent a helyén kezelni. A kilógó láncszemekkel nem tudnak mit kezdeni.
Nem a stílusod a baj, vagy önmagad, hanem az, hogy nem találod a helyed. Neked ezzel meg kell küzdened és azt mondom kezd inkább a suliba, mint az életbe.
Először is, ha beszélsz és rontasz valamit, akkor én is kiröhögnélek. Bocs. De szerintem alapból vicces ha valaki összekeveri a "Vidd ki a bilit" és az "idd ki a bilit". Mosolyogtál te is láttam! ;)
Ez nem rólad szól! Ez természetes. Kérdezd meg mit hibáztál el és amikor elmagyarázzák nevesd ki te is saját magad! Ha van humorod, és ha nem veszed magadra a dolgokat sőt felveszed a fonalat, akkor a többiek is látják, hogy ez nem bánt. Tehát aki rosszindulatból szól, az békén fog hagyni, aki segíteni akar, az meg tudja, hogy nem sértődsz be ilyen hülyeségeken.
Én a németet kezdtem úgy tanulni, hogy egy középszintű csoportba felvettek 0 tudással. (mert jó tesztet írtam)
Aztán az alapoktól kellett kezdenem, mindent. A tanár kimondottan rühellt, még helyes kiejtésem sem volt. Sokan nevettek rajtam is, és én velük nevettek és megmondtam, ez van, én itt hátrányos helyzetben vagyok, hülye vagyok vállalom. És egy egész osztály segített, ott maradtak korrepetálni suli végén, mindig segítettek.
Az nem baj ha hibázol. Ne vedd magadra, ami az ember gyengesége az lehet erőssége is. És ez egy hatalmas gólhelyzet neked, hogy te vagy a "külföldi lány", mert a hibáid lehetnek a kapcsolat teremtés eszköze!
Szóval beszélj nyugodtan, rakd félre kicsit az egód, és próbálkozz, és nevess te is ha elrontasz valamit. A legjobb védekezés a támadás. Ha azt mondják hülye vagy, azt kell mondani, hogy ez teljesen így van! És onnantól mit tudnak veled kezdeni? Semmit mert bevállaltad. Egy sértésük volt, és azt is felvállaltad, akkor nem tudnak már mivel támadni.
Szóval csak okosan ;)
Ügyes lány vagy menni fog!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!