Mit tennétek ha valaki egyszerre jelentene boldogságot és szomorúságot az életetekben?
Van egy lány az életemben aki hirtelen jelent meg és nagyon sok mindenben megváltoztatott. Én többet éreztem, ő nem, bár sosem kaptam egyértelmű választ. Már azóta a legjobb barátomnak tartom hogy megismerkedtünk és senkiben nem bízom meg annyira mint benne. Mindent elmondok neki ha valami bánt és ő ugyan így tesz. Nemrégiben összejött egy sráccal és azóta nagyon változó a hangulatom. Néha úgy érzem ez így van rendjén, de néha hihetetlenül bánt. Tudom, hogy nekem kellene túltennem magam ezen, de remélem van olyan köztetek aki érti miről beszélek.
Igazán boldog akkor vagyok ha vele tölthetem a szabadidőm vagy ha csak egyszerűen beszélhetek vele. Keservesen ragaszkodom ebbe az átmeneti boldogságba, mert mostanában nincs más ami felvidítana. Ő az egyetlen az életemben akiben tényleg megbízom és belegondolni is félek mennyire nehéz lenne elengedni. De ez lenne a helyes és egyetlen megoldás?
Ha valakinek kérdése van arra nagyon szívesen válaszolok és köszönöm a rám fordított időt!
(Úgy éreztem ez a megfelelő kategória, ha mégsem, elnézést kérek)
Kedves utolsó válaszoló!
Írásodból ítélve, egy az egyben úgy érzel mint én. Nem gondoltam volna, hogy valaki ilyen szinten átéli azt amit én. Nekem annyi a különbség, hogy én nyíltan elmondtam neki mit érzek iránta, de ő ezt nem viszonozza szerelemként csak barátságként.
Akármennyire is szánalmas, de nem tudtam kitörölni az életemből. Számtalanszor próbáltam azt hogy nem írok neki csak hogy lássam őt is érdeklem-e annyira, hogy írjon mi van velem. De még ezt sem tudtam elérni. Egyszerűen érdekel, aggódom érte, szeretném ha itt lenne annak ellenére, hogy mással van együtt. Tisztában vagyok vele, hogy ez így nem helyes és nem megoldás, de sajnos hiába mondják el ezt nekem (úgy hogy én is tudom), de ezen nem tudok változtatni. Talán ennek a sok rossznak az ellenére nem is szeretnék. Mert úgy érzem nem fogok mással ilyen szoros kapcsolatot érezni mint vele. Ennél rosszabb érzést még sosem éreztem.
Annyiban javult a helyzetem, hogy mostanában már sokat gondolok arra, hogy más iránt is érezhetek majd így. De legbelül mélyen úgy érzem, hogy nem gondolom komolyan. Én is kapaszkodom ebbe a helyzetbe amit jelenleg meg tudok tartani a barátjaként. Sajnos elég különös természetem van. Mindenki jó embernek tart, de ha közelebb kerülök valakihez akkor előjön pár olyan magatartási forma, amihez tényleg türelem és megértés szükséges. Én ezt tőle meg is kapom de nagy árat fizetek érte a saját önbecsülésemben.
Mostanában sokszor megkérdezem magamtól, hogy tarthatom-e magam jó embernek, ha szeretném azt hogy boldog legyen, de legbelül, mélyen reménykedem abba, hogy nem fog működni a másik sráccal, és akkor talán ráébred, hogy én mennyi áldozatot hozok érte? Szerintem ez az ami igazán számít, hogy legbelül mit érzek. Sajnos nem érzem magam jó embernek.
(Ha gondolod írj privátban és elmesélem részletesen a történetemet. Nemrégiben találkoztam vele újra. Hátha segít levonni következtetéseket és talán nekem is jó lenne valaki olyanhoz beszélnem aki megért engem.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!