Nem képes elviselni a jelenlétemet sem. Tehetek valamit, vagy hagyjam, hadd pukkadjon?

8 évig volt a legjobb barátnőm. Gimiben megismert egy lányt, a lány engem elküldött, a barátnőm pedig elkezdett levegőnek nézni, otthagyott a másik csaj miatt.

Ez volt 2 éve. Azóta sikerült feldolgoznom úgy ahogy, a kezdeti durva zárkózottságomon felülkerekedtem, már nem foglalkozok vele. Ellenben ő még mindig csak velem foglalkozik, órákon, szünetekben nagyon sokszor engem néz, de soha nem jön a közelembe, folyosón elsodor, az ajtót rácsukja az orromra, ha van rá alkalma, ellök. A fél osztályt ellenem fordította, persze ők jópofiznak nekem, de a hátam mögött minden rossznak elhordanak. Az apja tanít minket, rávette, hogy kivételezzen velem (nem én találtam ki, biztos forrásból tudom). Több plusz órára is járunk mindketten, de képtelen elviselni, hogy én is ott vagyok.

Legutóbb egymás tudta nélkül jelentkeztünk ugyanakkor, ugyanoda KRESZ-re, és folyamatosan azt hangoztatta, hogy nem vagyok rá alkalmas, dupla életbiztosítást fog miattam kötni, minek vagyok ott, életem sincs, mit akarok?

Nem nagyon szoktam vele foglalkozni, a beszólásait elengedem a fülem mellett, de mégis felmerült bennem a kérdés: Miért fordul valaki teljesen a volt legjobb barátnője ellen?

Pontos okot nem tudok, valószínűleg az a csaj beszélte tele a fejét, mert az biztos, hogy én nem csináltam semmit, csak tűrtem, és elfogadtam, hogy lemondott rólam.

Látszólag nagyon zavarja valami velem kapcsolatban. Tegyek valamit, vagy hagyjam mérgelődni?