Nagyobb társaságot hogyan lehet elviselni, ha mindig akad egy-egy hangadó, aki túlbeszéli a többit?

Én általában röhögök a viccein, még akkor is, ha nem vicces.

Ha nem humor, hanem egyéb, bármilyen más témában hallatja a hangját, megpróbálok érdeklődést mutatni felé, persze nem mindig rajta csügg a figyelmem, de ha épp hozzám beszél, akkor figyelek rá, még akkor is, ha a falra mászok a szövegétől.

Nem szeretek rászólni az emberekre, hogy: "Hallod, állj már le, ez nagyon gáz...". Ott vannak a többiek, és tudom, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel, úgyhogy velük túlélem =D

Csúnya dolog, de: aztán kibeszéljük és kiröhögjük őt =D

(De csak akkor, ha nagyon gáz a gyerek...)

...akkor viszont azzal a társasággal van gond. Egy normális baráti társaságban valaki átveszi a szót, és pont.

(Hogy hogyan veszi át a szót, az már mindegy... úgy, hogy a szóban forgó nagy szájú ne vegyen észre semmit és ne sértődjön meg, vagy belé folytja a szót, már mindegy... de egy értelmes társaság, egy normális társaság nem tűr és hallgat némán... mondom: akkor nem a szóban forgó emberrel, hanem a többiekkel van baj, amiért "hagyják magukat".)