Görbék a fogaim és így rossz nevetni mások előtt, mivel féllek hogy kiröhögnek, hogy nevessek úgy hogy ne legyenek kint a fogaim?

Rossz úton jársz. Senki nem tökéletes, hidd el. Ha nem testi tökéletlenségei vannak, akkor más téren küzd valamivel. Fogadd el így magad, szeresd így magad mert ez vagy Te (ez a kis hiba is), így vagy egész. Ne a hibád akarjon téged meghatározni. Ha hagyod hogy ez szabjon neked gátat bármiben, akkor mit vársz? Ha te nem tudod magad szeretni így, akkor más hogy szeressen így? Legyél felszabadult, nevess amikor csak lehet, mert kell a nevetés! Ha ez valakinek az adott társagában gond (és emiatt kinevetne => de ezt kétlem, mert akkor az egy kretén), ott nem veled van a baj, hanem akinek ezzel gondja van. Ha ilyen történne mégis, ne foglalkozz vele, legalább tudod hogy nem jó ember társaságában vagy. Aki kedvel/szeret Téged, azt totál nem fogja ez érdekelni.

(Halkan megjegyzem, az én tapasztalatom az, hogy a komplexussal küzdő emberek túlkompenzálnak, emiatt sokkal jobb emberek mint a szépnek kikiáltottak közül rengeteg felületes ember. Aki ilyenen -tesi botláson- nevet, az annak a szegénységi bizonyítványa, had nevessen, magán nevet, az az ő nyomorúsága.)

Egyrészt, a második válasz jó válasz.

Másrészt, a fogak sok mindenre kihathatnak, ezért a fogszabályozás, ami viszont nem olcsó mulatság, is megfontolandó. Felnőtt korban is kb. 2 év alatt rendbe lehet rakatni a fogakat.

Kedves ismerősömnek sem szépek a fogai, de ez egyáltalán nem befolyásol abban, hogy nagyon kedveljem!

Nem értek egyet Janival. Én úgy 22 évesen álltam neki fogszabályoztatni, mert az egyik fogam annyira befelé hajlott, hogy már beszéd közben előfordult, hogy összeakadtak a fogaim, és elég szar érzés volt. Ráadásul úgy nézett ki, mintha ott hiányozna a fogam, főleg a fotókon nem tetszett a dolog. Elég keskeny a fogívem, és összetorlódtak a fogaim, emiatt alakult ez ki. A kezelés úgy kezdődött, hogy kikaptak egy-egy szemfogat mindkét oldalról, majd pedig felkerült a fogszabályzó, és hetente-kéthetente állítottak rajta. Amúgy az egyik szemfogam meg fentebbről nőtt ki az ínyemből, így azt se bántam, hogy kivették. Úgy rákaptam az ízére, hogy később az alsó fogsoromat is szabályoztattam, bár az nem volt annyira vészes, és nem is lett olyan látványos az eredmény.

És igen, sokba került, főleg, mivel fentre fehér szabályzót kértem, az állítgatásért meg ugye minden alkalommal fizetni kellett (kb. másfél évig tartott a két fogsor összesen), de MEGÉRTE, mert imádom a fogsoromat.

Szerintem nagyon sokat dob az ember önértékelésén, ezt én nem mások miatt tettem, hanem magamért. Közben volt, hogy utáltam az egészet, mert felsértette a nyálkahártyámat, vagy épp két hétig nem tudtam zárni a fogsorom teljesen egy ideiglenes fogemelés miatt, de a végeredmény a lényeg.

Amúgy egy rossz vagy szabálytalan fogsorral előfordulhat, hogy pl. nem rágja meg az ételt az ember rendesen, az pedig emésztőrendszeri problémákhoz is vezethet.

Megmondom, Jani, miben nem értek egyet veled. :)

Egyfelől ezzel: "a komplexussal küzdő emberek túlkompenzálnak, emiatt sokkal jobb emberek". A túlkompenzálás görcsössé tesz, lehet, hogy mások szemében "jobb" ember leszel, bár ezt is kétlem, de hogy belül ott marad a saját magaddal való elégedetlenség, az biztos.

Másfelől a konkrét témánál maradva: nekem gyerekkoromban is szóba került a fogszabályozás, igazából örültem, h végül nem lett, mert ugye gyerekként kinek hiányzik ez a tortúra. Pedig akkor még könnyen lehetett volna korrigálni. Igen ám, de az egész torzulás a felnőtté válás során lett rosszabb, tehát konkrétan semmi értelme nem lett volna gyerekkoromban megcsinálni. Gondolom, emiatt is tettek le róla.

A drasztikusságról annyit, hogy személy szerint kifejezetten hasznos volt, hogy két foggal kevesebb van a fogívemen, mert így a növekvő bölcsességfogaim normálisan ki tudtak jönni, és az említett két szemfog semennyire nem hiányzik azóta sem. Sőt, így, hogy nincsenek durván összetorlódva a fogaim, tisztítani is sokkal könnyebb. Pl. nem fogkövesedik, ezáltal kevésbé van a fogínyem is kitéve betegségeknek.

(És, ha megfigyeled, még mindig nem ott tartunk, hogy mi a társadalom véleménye a fogaimról. ;))

Na, de jöjjön, aminek jönnie kell!

Amióta rendbe hozattam a fogaimat, egyfelől sokkal több önbizalmam lett, pedig addig se vágta senki a fejemhez, hogy öregem, hogy nézel már ki! Egyetlen, anyám korú kolléganőm volt, aki finoman jelezte, hogy talán érdemes lenne szabályoztatni, de emlékszem, még kicsit sértett is, hogy minek szól bele. Mindazonáltal, ahogy már említettem is, a fotókon viszontlátva a mosolyomat, egyszerűen nem voltam kibékülve a látvánnyal.

Szóval kis csúsztatást érzek a mondanivalódban, mert valóban sok pénzt hagytam ott, de egyáltalán nem kicsi vagy felesleges változásért, a drasztikusság meg kérdőjeles. Mi a jobb? Hogy kivesznek felesleges fogat, vagy hogy nem tudod normálisan tisztítani, ez gondokat okozhat, ráadásul elégedett sem vagy teljesen magaddal (ami önértékelési gondokat okozhat, akár évtizedeken keresztül).

A FOGadd (:)) el magad tehát ez esetben szerintem nem olyan egyértelmű, mert az első benyomás, amit másokra gyakorolsz, nagyon fontos. Nem tudatos az, ahogy elfogadjuk vagy éppen nem fogadjuk el a másikat, és a mosoly, az arc azért lássuk be, elég szembetűnő. Itt most nem arra gondolok, hogy a pénztáros néni a boltban kiröhög-e, mert arra pont teszek. De 15 év távlatából azt gondolom, annak, hogy most jó állásom van, és olyan társam, amilyenre vágytam, abban igenis van szerepe annak is, hogy a fogaim nem állnak olyan csálén, mint 20 éves koromban. Pl. a mostani munkahelyemen a 60 jelentkezőből biztos lett volna olyan, aki kiüt, ha nincs megfelelő önbizalmam, és foghíjasnak nézek ki. Egyszerűen számít az ilyen külsőség is, ha tetszik, ha nem.

Konklúzió: ha valaki teheti, és ténylegesen van is értelme, akkor változtasson önmagán (külsőleg és belsőleg egyaránt).

Ja, amúgy normális fogorvos nem fog rábeszélni felesleges beavatkozásra, pl. nekem az alsó fogsorom esetében nem tette meg, hogy kivegyen fogat, pedig javasoltam neki, mert úgy gondoltam, akkor még sokkal jobb lenne az eredmény. :) De mint említettem, alul nem is volt különösebben problémás, viszont még így is könnyebben tisztíthatóvá, így kevésbé fogkövesedővé váltak a fogközök.

Amúgy nekem az egyik fülem is durván elállt, azt is megcsináltattam kb. 20 évesen, és ezeket a beavatkozásokat életem egyik legjobb döntésének gondolom most is.