Igaz, hogy a barátok sosem ráznak le?

"én meg futottam utánuk, "

Na ez az, amit nem kellene tenni. Mert aki után futni kell, az valamiért nem akarja a kapcsolatot - azt meg felesleges erőltetni.

És nem, nem igaz, hogy a barátok sosem ráznak le: volt olyan, hogy 25 éve barátnőm az illető, felhívtam, mert szükségem volt lelki támaszra, mire Ő határozottan és számomra is megdöbbentő módon közölte, hogy most nem! meg voltam lepődve, de legközelebb elmondta, hogy épp az anyósával veszekedtek, ki volt akadva, s nem akart olyan lelki állapotban meghallgatni. én meg jó barát módjára megértettem, s azóta is béke van, jó a kapcsolatunk.

Keress olyan embereket, akiknek hasonló az érdeklődési körük, mint a Tiéd - azokkal biztos jobban el leszel. és ne fuss senki után... :-) Figyelj oda a másikra, próbáld meg kitalálni, mit szeretne, stb.

Kérdező, az a helyzet, hogy egy barátság törődést, odafigyelést igényel, időigényes, ápolni kell.

Egyszer sokáig nem beszéltünk, majd elmondta a barátnőm, hogy Ő azért nem hívott, mert elege lett abból, hogy mindig csak Ő hívogat, meg csak akkor keresem, ha valami bajom van... Ha hiszitek, ha nem, nekem ez fel sem tűnt! Ezután magamba szálltam, igazat adtam neki és megpróbáltam változtatni a magatartásomon - sikerrel. Pl. néha meglepem a kedvenc csemegéjével, természetesen én is hívom, stb.

Nem megy csak úgy, magától egy barátság...

Még tini vagyok, a legjobb barátnőmet 14 éve ismerem. Azóta már nem vagyunk legjobb barátnők, sőt még lehet barátnőnek sem nevezném magunkat, de nagyon sok szép közös emlékünk van.

Igazából nem a kapcsolatunk romlott meg, hanem az élet két különböző irányba sodort minket, így már nem tudtunk annyiszor találkozni, mint azelőtt. Ő is szerzett új barátokat, én is. Teljesen más társaságba kerültünk, és már nagyon alkalmunk sincs találkozni.