Őszintén. Tényleg semmi esetre sincs fiú-lány barátság?

Persze, hogy azt mondjátok, hogy létezik, ha fogalmatok sincs az igazi barátság mibenlétéről.

Az igazi barátság, mint mondtam is már, az őskorból ránk maradt, atavisztikus érzelem. A több tonnás mamutra vadászó, ellenséges hordákkal szembeszálló férfiaknak ugyanis baromira nem volt mindegy, hogy a mellette kőbaltát szorongató Jóska megvédi-e az ő seggét, ha arra kerül a sor, vagy mentve az irháját, kereket old. Ez az egymásra utaltság volt a barátság bölcsője. Az asszonyok az őskorban gyűjtögettek. Nekik a szomszédasszony nem szövetséges, nem bajtárs, hanem táplálékkonkurens. Vetélytárs. Ezért van az, hogy a nők habozás nélkül dobják sutba a barátságot, ha pillanatnyi érdekük úgy kívánja. Szeretem, tisztelem a nőket. Sok olyan tulajdonságot birtokolnak, amikben mi, pasik, a nyomukba se léphetünk. De barátnak csapnivalóak.

A nemek különben sem azért alakultak ki, hogy barátkozzanak egymással, hanem hogy utódokat nemzzenek.