Van itt olyan ember aki baráti kapcsolatában van egy tanárával?

Én már több tanárommal "összebarátkoztam" az évek során, bár ez csak a tanórák melletti beszélgetésekben nyilvánult meg.

A felnőttekkel mindig jobban szót értettem, mint a diáktársakkal, tipikus "tanárkedvence" voltam (csak nem nyaliztam, hanem őszinte tisztelettel/szeretettel és érdeklődéssel fordultam hozzájuk).

Az én "terepem" a különóra/tehetséggondozás és az óraközi szünet volt, tanulás mellett beszélgettünk erről-arról, a nyíltságomra hasonlóképp feleltek. Bízhattak bennem, hogy nem adom le a drótot XY-nak, hogy Z tanár ezzel vagy azzal kapcsolatban megemlítette a nevét, W tanár ilyen és ilyen személyes dolgokról mesélt.

Lényeg a lényeg: közelíts "szakmailag", aztán az idő eldönti, lehet-e személyesebb vizekre evezni.

Egy normális tanár egyébként sem annyira távolságtartó, hogy ne lehessen megismerni, bár a "beülünk egy kocsmába sörözni" típusú közvetlenség ritka - nem példa nélküli, csak ritka.