Megbocsássak neki ezek után?
Jártam az egyik osztálytársammal, három éve vagyunk már osztálytársak és ezalatt háromszor jöttünk össze és kétszer szakítottam. Most év végén is összejöttünk, egy hónapig voltunk együtt, majd június 16-án szakított velem. Azt mondta, hogy azért mert zavarja, hogy az egyik fiú nagyon nyomul rám már rég és még most se tud leállni (össze is vesztek). Én megkérdeztem, hogy nem az a lány miatt akit most pár napja megismert és beszélt róla? Ő azt mondta nem miatta. Hát ugye ki voltam borulva, mint mindenki szakítás után, majd 20-án a fiú facebookjáról rámírt az a csaj akit nemrég ismert meg és elkezdett velem szórakozni. Majd aznap este a fiú megkérdezte, hogy zavarna-e ha egy másik csajjal járna? Én persze azt mondtam, nem, mit lehet erre mondani? De természetesen megint ki voltam borulva, órákig sírtam, amit végignézett az unokatesóm és közben születése óta a legjobb barátnőm, mert egy hétig nálunk volt. Másnap elmentünk máltai játszótérre közösségi szolgálatra, ahol ott volt a fiú meg az unokatesóm is. Ott voltunk négy napig, az elején nehezebb volt, sokat veszekedtünk, de később olyan volt, mintha megint barátok lennénk. A fiú örökké mutogatta nekem a barátnőjéről a képeket és a csaj még a fiú háttérképének is beállította magát... Az utolsó nap nagyon felidegesített és megpofoztam, ami azért valljuk be elég jogos volt azok után, amiket csinált velem. Persze ő megsértődött, mert megsértettem a hatalmas egoját.. Az unokatesómmal hazamentünk a nagymamánkhoz, ahol elaludtam, mert nagyon álmos voltam. Arra keltem, hogy az unokatesóm a földön ül és a telefonomról csetel valakivel, gondoltam a fiúval, mert egész jóban vannak, Kértem, hogy mutassa meg, mit beszéltek, de nem akarta, ezért elkezdtünk "harcolni" a telefonért majd megszereztem és elolvastam mit beszéltek. Az elején kibeszéltek, majd később az unokatesóm szerelmet vallott és kb könyörgött a volt barátomnak, hogy járjanak... A fiú azt mondta, hogy van barátnője és nagyon SZERETI (ekkor egy hete ismerte...). Végül a fiú "megszánta" az unokatesóm és megbeszélték, hogy találkoznak elsején. Teljesen ki voltam borulva és hazarohantam, majd órákig sírtam, miközben anyukám próbált megvigasztalni. És közbe még a beszélgetést is láttam, mert az unokatesóm belépve maradt a facebookjáról. Még jobban kibeszéltek, megbeszélték, hogy leszarnak stb. Az unokatesóm azt írta: Annyira jófej vagyok, hogy próbáltam összehozni két embert, miközben az egyiket szeretem. Néha tükörbe nézek és elájulok magamtól.. (Hát de mi ez már?) Végül az unokatesóm facebookjáról minden osztálytársamat letiltottam, akivel ismerték egymást, a fiút is letiltottam, majd végül magamat is. A fiú még írogatott nekem, hogy mi a bajom, csak csúnyább szavakkal körítve... Megírtam neki, hogy ha valaha is szeretett, akkor szeptemberig ne írjon. Utána még egyszer írt, aztán már nem. Tegnap vettem észre, hogy letiltott :D Az unokatesóm nem keresett, egészen mostanáig. Írt egy sms-t Ausztráliából:
Szia.
Remélem jól vagy. Nagyon sajnálom hogy ez történt és tudom, hogy én vagyok a hibás. Nem tom miért képzeltem azt, hogy szerelmes vagyok az XY-ba. Nem akartalak megbántani nem szándékosan tettem. Remélem meg tucc bocsátani.
Boldog szülinapot...
XX
Én holnap leszek 16, a fiú még 15, az unokatesóm 13.
Sajnálom, ha hosszú lett és köszönöm, ha elolvastad és írsz valamilyen tanácsot. :)
Ezek milyen "emberek", most komolyan? :D
Hát most tényleg qrvára jó szülinapod lehetett ezek után..Én a helyedben az összes ilyen ismerősömet ignorálnám, főleg az unokatesódat, aki egy szuka.
Az unokatestvérednek megbocsájthatsz, de azért ne legyen olyan könnyű dolga.
A volt barátodat kerüld, amennyire tudod. Nyilvánvaló, hogy csak hazudott neked. Csak az új barátnőjét lehet sajnálni.
Kedves Kérdező!
A szituáció igen bonyolult, több kérdés is felmerült bennem. Az első az, hogy ha szakítottatok a fiúval, akkor később miért jöttél megint össze vele. Gondolom szerelmes voltál és vagy belé, ezért kaptál az alkalmon hogy megint összejöjjetek.
Úgy gondolom szemétség volt, és nem helyén való viselkedés az amit veled szemben elművelt a fiú és a barátnője. Ugyanakkor nem szabad verekedni, bármennyire jogosnak érzed a pofont, nem lehet ezzel semmit megoldani.
Az unokatestvéred viselkedése sem volt helyén való. Úgy gondolom szerelmes belé (most is), és azért beszélt téged ki, mert gondolta így hátha bevágódik nála. Az emberek hajlamosak bármilyen nem helyén való témát folytatni azzal a személlyel akibe szerelmesek, ha ez a téma imponál a kiválasztottnak. Azaz, biztos a fiút érdekelte ez a téma, és a barátnőd ebben segített neki, remélve hogy közelebb kerül. Utána szerelmet is vallott neki, biztosan úgy érezte hogy eleget bizonyított neki, őszinte volt, elárult téged, ezzel érzékeltetve hogy milyen fontos neki a fiú. A fiú visszautasította, de később mégis sikerült meggyőzni őt a találkáról. Ebből kifolyólag arra következtetek, hogy a fiú nagyon kisgyerek még. Nem ismeri fel az érzéseit, nem tudja kontrollálni azokat, és csak a hormonok és a kíváncsiság hajtja. Nem érett egy komoly kapcsolatra, így a jelenlegi lánnyal való 'szerelme' is csak időleges, és feltételezésem szerint pár hónap múlva véget fog érni. Az unokatestvéred 13 éves, egy kislány aki most lépett be a kamaszkorba, és most tapasztalja ki a szerelemet. Nem tudja pontosan felmérni az emberi kapcsolatok, barátságok fontosságot, azt hogy mennyire fontos a bizalom és a hűség. Úgy gondolom nem hibáztathatod egy életen keresztül. Adj neki esélyt, hogy jóvá tegye a bűnét. Ne feledkezz meg, bár dühös voltál, de azért nem helyén való hogy a facebookjáról letiltottál mindenkit és beleolvastál a levelezéseibe.
Iszonyatosan sok negatív élmény ért, de úgy gondolom nem érdemes eldobnod a barátnőddel folytatott viszonyt ezért a fiúért. Elég fájdalmat okozott már neked, ne engedd hogy a barátságodat is tönkre tegye!
Utólag leszögezném: ne érts félre, nem állok senki pártján, csak próbáltam leírni hogy mindenik szereplő milyen érzelmeken és belső vívódásokon mehetett keresztül.
Sok sikert, és kitartást!
Üdvözlettel,
A. Pszichológus
Köszönöm szépen mindenkinek a válaszát!:) Vissza fogok írni az unokatestvéremnek, bár még nem tudom, hogy mit.
Az utolsó válaszolónak nagyon köszönöm a hosszú választ, elgondolkodtam rajta. Tudom, hogy nem volt helyes, hogy megpofoztam, nem kellett volna, akkor se, ha akkor jól esett. A beszélgetést meg végül engedte, hogy elolvassam és kiment a szobából. Ha annyira nem szerette volna, hogy lássam akkor nem az én telefonomról kellett volna elintéznie vagy kiléphetett volna, de szerintem végül is jobb, hogy ez nem teljesen a hátam mögött történt. Azért tiltottam le a barátaimat a facebookjáról, mert féltem, hogy esetleg nekik is kibeszél, már nem bíztam benne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!