Szerintetek ez így normális?
Sziasztok!
Az utóbbi hetek nagyon rosszak voltak.Volt itt minden amit csak el lehet képzelni.Én amúgy is egy érzékeny emberke vagyok és amik történtek azok nagyon megviseltek.A szüleim folyton veszekszenek és egész álló nap azt hallgatom,hogy az egyik ilyen idióta a másik ilyen barom..Eddig legalább suliba el tudtam menekülni de mostmár nyár van.És ezen kívül is vannak gondjaim de főleg ez.Több napja (legalább egy hete) minden este sírva alszom el és ez miatt bucira duzzadt szemekkel járok be,nagyon rosszkedvű vagyok,kevesset eszek és semmin nem tudok nevetni.A kérdésem tulajdonképpen az lenne,hogy a barátaimnak ez miért nem tűnik fel?Én nem sajnáltatni szeretném magam csak jól esne ha legalább megkérdeznék,hogy minden oké?Vagy csak kibeszélhetném magamból.De nem.Nekik fel sem tűnik..És ez is nagyon rosszul esik.
Elnézést,hogyha értelmetlenül fogalmaztam és zagyvaságokat írtam de most is megy az üvöltözés.
Köszönöm a normális válaszokat.
14/l
Nyilván észreveszik rajtad, de ha nem olyan közeli barátok, sok oka lehet h miért nem kérdezik meg.
Egyrészt tapintatból, mert mi van, ha nem akarsz róla beszélni? Ugyan úgy, ahogy tapintatlan megkérdezni valakit, akinek ki van szívva a nyaka, hogy "na, milyen volt a barátoddal?".
Vagy egyszerűen nem akarják tudni. Ki akarja a másik gondját-baját panaszát hallgatni? Önzőség, de az emberek ilyenek.
Járj el valahova. Én anno könyvtárba jártam nagyon sokat, ha szeretsz olvasni, az jó hely.
Próbálj meg minél kevésbé törődni vele. Az, hogy a szüleid kapcsolata nem a legjobb, az kizárólag az ő bajuk, rájuk tartozik. Készülj föl rá, hogy ha ez nem javul, akkor valószínűleg válás lesz belőle.
Ez egy eléggé gyakori jelenség manapság. A legtöbb gyereknek vagy van aki már felnőtt, elváltak/elválnak a szülei. (Az én szüleim is elváltak. Kezdetben lehet rossz lesz, de 1-2 év után minden rendeződik.)
19L
Köszi a választ!
Én imádok olvasni de az egész nyaramat megse tölthetem ott..Szerintem azért annyit illene megkerdezni,hogy minden oké?Ha nem akar az ember erről beszélni akkor úgyse fog..De nálunk nem lehet csak az ő dolguk mert én folyamatossan végighallgatom és egyszerűen szörnyű
Ez nem állapot, és elég tapintatlan dolog a szüleidtől. :-( Én elváltam, de a gyerekeim sosem hallottak bennünket veszekedni - persze a feszültséget anélkül is lehet érezni.
Amikor épp nem egymással vannak elfoglalva a szüleid, akkor próbálj meg beszélni velük. A helyzetből ítélve lehet, hogy inkább külön-külön - de már az is jó, ha az egyikükkel beszélsz.
Mondd el nekik, hogy mennyire bánt téged ez a veszekedés (pl. mert te mindkettőjüket szereted) és hogy mennyit sírsz miattuk. Remélhetőleg ettől észbe kapnak.
Ami a barátaidat illeti. Lehet, hogy nem akarnak kérdezősködni, vagy esetleg tényleg nem veszik észre, hogy táskás a szemed. Ne várd, hogy kérdezzenek. Mondd el EGY barátodnak, ami a szívedet nyomja - annak, akit a legközelebb érzel magadhoz.
Köszönöm a válasz!
Én már próbáltam velük beszélni de azt mondta Apukám,hogy őt annyira felhúzza Anyukám viselkedése és egyszerűen nem tud nem kiabálni...
A barátaim.Nem a táskás szememet kéne észrevenniük hanem azt,hogy kedvtelen vagyok levert és rosszkedvű.
Úgy érzem nem is figyelnek rám. :*
Hát sajnos sokan barátnak hisznek embereket akikkel össze vannak zárva, de igazából semmi komolyabb kapcsolat nincs közöttük...
vagy csak mással vannak elfoglalva...
23F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!