Cserben hagynak a barátaim mikor egy nehéz időszakot élek át, mit tegyek?

Mikor észrevették, hogy depresszióm van, a barátaim sorra elpártoltak mellőlem.Nem is tudom nevezhető-e ez elpártolásnak.Az iskolában szemmel láthatóan rosszul éreztem magam, folyton magamban akartam lenni és, állanódan sírhatnékom volt, lényegesen megváltozott a hangulatom és sokkal kevesebbet beszéltem másokkal.A barátaim sosem kérdezték meg mi bánt, nem jöttek oda hozzám, pedig észrevették, hogy valami nincs rendben.Az egyik még meg is jegyezte, hogy hagyjam abba az önsajnálatot.

Miután napokig eltűntem sem hiányoztam senkinek.A problémáimmal saját magamnak kell megbirkóznom, holott sokkal könnyebben menne, ha valaki mellettem állna.De mindenki szétszéledt, ezért barát helyett pszichológus segít most nekem.De a legfájdalmasabb az egészben, hogy azok az emberek, akikért én bármit megtettem volna tudomást sem vesznek rólam, ha én nem keresem őket.