Elvesztett gyerekkori barátnő hiányát hogyan lehet feldolgozni? Aki hasonlóan járt, neki hogyan sikerült?

Az a durva, hogy a pasija már több lánnyal is megcsalta, amit állítólag a pasi elmondott barátnőmnek, ott akkor a megcsalás "csak" egy-egy csókot jelentett.

Valamiért mégis vakon a pasijának hisz bizonyíték nélkül, nálam meg van bizonyíték, mégis hárította, mintha direkt akarna tudatlan maradni.

Teljesen jogos amit kérdezel, pont ezzel küzdök én is, hogy nincs szükségem ilyen barátnőre, mégis rosszul érint, ha összefutok vele, el kéne felejtenem, mint egy rossz párkapcsolatot, csak valamiért ez nekem nagyon nehezen megy.

Ha esetleg valakit érdekel, írok pár új dolgot még erről.

Képzeljétek, pár nappal ezelőtt ennek a "barátnőmnek" a "kedves" pasija odajött hozzám a buszmegállóba és bocsánatot kért tőlem, aztán úgy elkezdett beszélni magáról, mintha mi sem történt volna és kérdezte mi a helyzet velem. Olyat lestem! Én persze semmit nem mondtam magamról. És még annyit mondott, hogy nyugodjak meg, mert már nem haragszik "barátnőm". Azt hitte, ezzel el van minden felejtve. Annyit mondtam a pasinak higgadtan, hogy ne haragudjon, de nekünk nincs miről beszélnünk és hagyjon engem békén. Nem akarta felfogni, látszott az arcán az értetlenség, aztán arrébb álltam és otthagytam.

Mostanában meg ez a volt barátnőm köszönget a pasimnak, (holott ezelőtt neki sem köszönt) nekem viszont nem, rám se mer nézni. Egyik nap köszöntem is neki, de nem köszönt vissza. Hát nem úgy néz ki, hogy nem haragszik, vagy csak fél tőlem, nem tudom.

Nehezen fogom fel, hogy vannak ilyen pofátlan bunkó emberek...

Csak érdekességként meséltem el, hátha másnak is vannak ilyen "kedves" ismerősei, vagy csak simán van hozzáfűznivalója.